Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schőn Mária: A germán istenvilág nyomai a hajósi svág folklórban
A Nachtaletscht szó bár érthető, hiszen kibontható belőle az ’éjszaka’ Nacht és az ’utolsó’ letscht szó, és a helyzetnek megfelelő szellemórában hangzott is el, de lefordítani nem lehet ezt az ősi kövületet. A Szepességben és Sziléziában használatos kifejezés das Letzte geben nyelvileg segít közelebb férni a kifejezés értelméhez: ’az utolsót adni’. Gréb így értelmezi a játékot: „...a gyermekek és a fonóba járó fiatalok az esti hazamenetel előtt azon igyekeznek, hogy egymásnak ’az utolsót adják’. [...] Sziléziában a vad vadász (Wotan) hasonló vadászata kezdődik a hazamenetel előtt. [...] A fogó a veréssel Holle anyó személyében szimbolikusan a vad vadászaton való részvételre kényszeríti az utolért lányt...”15 Arról van szó, hogy a szellemidőben vonuló lények benépesítik a saját térségeiket, és aki abban az időben ezekre a terekre téved, annak ezért bűnhődnie kell. Ilyen szellemidő a leszálló éjszaka, amikor büntetlenül nem szabad kinn tartózkodni, hanem menedékül kell keresni a ház védelmét. De lépjünk egy emlékkel tovább! Ha a gyermekek nem tudtak aludni, behoztak a szemétdombról három szalmaszálat. („A szalmaszálnak mindenféle rontástól megvédő ereje nyilván a gabona/mag jelentőségével függ össze.”16) Ahányszor egy szálat letettek a gyermek bölcsője vagy ágyacskája alá, annyiszor ismételték el a következő mondókát: Schwarzer Grapp, (Holló/varjú, te fekete, fliege ab, röpülj le ide, fliege hoch und fliege nieder, röpülj föl és röpülj alá, und bring meim Kind seine Nachtruhe wieder! és hozd vissza gyermekem (Sz.I.) alvását!) A holló számos népnél isteni követ. Odin számtalan elnevezése mellett birtokolja a ’hollóisten’ (Rabengott) nevet is. Hajóson e mondókán kívül nem ismert se a Grapp, se a Rabe szó, és ez a mondóka sem ismert általánosan. Minden valószínűség szerint itt arról az éjhollóról (Nachtrabe) van szó - a nyelvjárások nemigen tesznek különbséget a holló és a varjú közt -, mely Beitl közlése szerint Nachtgrapp ill. Nachttrapp változatokban is él, és „...Közép- és Dél-Németország bizonyos területein főleg a gyermekek előtt gyakran emlegetett éjszakai szellem.. ,”17 Sváb földön Nachtrabe vagy Nachtkrapp alakban „kísérteties madárnak tartják, amivel este ijesztgették a gyermekeket.”18 A német Hiedelemlexikon az éjhollót a vad vadászattal hozza összefüggésbe. „Az éjholló, egy vas madár, ... gyermekijesztő éji szellem, ... démoni lény, Alsó-Szászországban a vad vadászat, Odin vadászatának megjelenési formája.”19 Hajóson - talán nemesnádudvari hatásra- ’éjtyúkokról’ (Nachthenna) beszélnek: Igyekezz haza, mert ha besötétedik, az éjtyúkok elkaparják az utat, aztán már nem találsz haza! Tammla di huei, wel wenn ’s spat 15 GREB 1932. 33. Wenn [...] die Kinder oder die Rockenstubenjugend abends vor dem Nachhausegehen trachten, einander 'das Letzte zu geben ’ [...] In Schlesien entspinnt sich beim Nachhausegehen aus der Rockenstube eine ähnliche Jagd [...] des wilden Jägers (Wuotan). [...] Der Verfolger verurteilt sinnbildlich in der Person der Frau Holle mit dem Schlag das ereilte Mädchen zur Teilnahme an der wilden Jagd... " 16 WUTTKE 1970. 100. Die vor allerlei Zauber schützende Kraft des Strohes ist wohl auf die Bedeutung des Korns zurückzufiihren. 17 BEITL 1996. 586. ...in Mittel- und Süddeutschland in geschlossenen Landschaften besonders den Kindern häufig genannter Nachtgeist... 18 SCHWÄBISCHES HANDWÖRTERBUCH 327. gespenstiger Vogel, mit dem man die Kinder abends schreckte. 19 HOFFMANN - KRAYER - BARCHTOLD - STÄUBLI VI. 1937-1942. 803. Der Nachtrabe, ein eiserner Vogel, [...] ist ein kinderschreckendes Nachtgespenst, [...] ein dämonisches Wesen, in Niedersachsen eine Erscheinungsform der wilden Jagd, Odinsjagd... 124
