Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schőn Mária: A germán istenvilág nyomai a hajósi svág folklórban
Benne a germán Wodan (Wuotan, Wotan vagy északi nevén Odin), a szelek és halottak istene rejtőzik/ aki a viharban magával rántja áldozatait, láthatatlan szellemlények seregét. Eredetileg a kivégzettek és a csatában elhullt hősök lelkét, később a boszorkányokat, varázslókat, kereszteletleneket, eretnekeket, de állatokat, sőt a földi embereket is, akik útjukba kerülnek. A téma leghíresebb irodalmi feldolgozását Theodor Storm A viharlovas (Der Schimmelreiter) c. regényének köszönhetjük. Bár Wodan neve nem létezik Hajóson, ám mindmáig él Hajóson a Wuat, a Huat és a Wuascht szó olyan jelentésben, amikor sok ember, sok szomszéd érkezik vendégségbe, még inkább ha a szülők bosszúságára sok fiatal, gyermek jön össze találkozóra egy házban. Ilyenkor ha megkérdezik a szomszédok a lárma okát, így felelnek: Hát, már megint nálunk van a banda. Ez a népség. Hat, miar haud ja au wiedr d Huat. Des Volk. - Mások a Wuat szót használják: Geschtr ha ma d Wuat ghätt. Tegnap nálunk volt a banda, a sereglet. - A legidősebb adatközlő e témában a Wuascht szóval élt: Nálunk volt a banda. Hát, egy egész sereg volt együtt. Barátok vagy rokonok, de gyerekekről is lehetett mondani. Máma együtt volt a társaság. Tegnap teli volt a konyhánk. Na, micsoda gyülekezet volt ez már megint! En Wuascht ha ma ghätt, hat vili Leüt, en Wuascht ischt baianand gsei. Kamrata odr Frueid, abr zu die Kendr hat ma ’s au kenna saga. Heit ha ma en Wuascht baianand ghätt. Geschtr ischt au d Kuchi vol gsei be is. Na, des ischt wiedr en Wuascht gsei. A Sváb kéziszótár is a Mutes-her, Wutes-her, Mutes szavakat adja meg a ’vad sereg’, ’halotti sereg’ (das wilde Heer, Totenheer) értelmezéssel.3 4 Eszerint sváb földön ma is azt tartják, hogy karácsony környékén, farsangban és nagypénteken mindenféle emberek és állatok vonulnak: elvetélt, kereszteletlen, elhanyagolt gyermekek, a menynyekből letaszított szellemek, bűnözők, embemyúzók, részegségben meghaltak. Hajós népi emlékezetéből szinte teljesen kihullott ez a naptári időhöz való kötöttsége a vad vadászatnak. Ennek egyetlen vonatkozása maradt meg: a második világháború előttig a farsang utáni héten a fonósbandák végigvezettek Hajós utcáin egy embert, szalmába kötözve és láncra verve. O volt a medve (Bäar), akibe Wodant képzelték bele a pogány kor emberei. A medve ölthetett félelmetesebb alakot is, amikor wild Bäar a neve. A Bäar kettős jelentésű szó Hajóson. Jelent kandisznót és medvét is. Dél-Németországban is „a néphagyományban némelykor a két értelmezést nem lehet külöválasztani”.5 Az ősi vallásokban az isteneket nem mindig ember, hanem gyakran valamilyen állat alakjában képzelték el a pogány korban élő őseink. De akár kandisznóról, akár medvéről van szó, a szakirodalmi források mindkét esetben igazolják a Wodannal való kapcsolatot - mindkét állat lehet Wodan attribútuma -, miközben a kandisznó értelmezést valószínűsítik. A magyar Szimbólumtár szerint „a germán mitológiában Ódin/Wotan megjelenési formája a medve.”6 Grimm szerint7 a kan jelen van Wodan éjszakai hajszájában is. Az adatközlő is a wild Bäar kifejezést ’vadkannak’ fordította. 3 BEITL 1996. 974. Wodan war der Coll des Windes und der Gehenkten, die er im Sturm als Opfer dahinnahm. 4 FISCHER-TAIGEL 1991. 325. 5 BEITL 1996. 156. in der Volksüberlieferung sich Eber und Bäar (ursus) zuweilen nicht auseinanderhalten lassen. 6 SZIMBÓLUMTÁR 2001. 336. 7 GRIMM 1939. 832. ...der eher [...] auch noch im sturmzug des wilden heers beziehungsvoll erscheint... 120
