Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schőn Mária: A germán istenvilág nyomai a hajósi svág folklórban
En Stuarm ischt gsei and descht so en graa Wolka gsei, annach haud sie zu seallam gseit: dr wild Bäar. Iamal ischt V em Tag kamma. And iamal ischt ma en die Weigdta duß gsei, wenn dea gra Wolka kamma ischt. Dea hat a wiaschta Arbid iamal gmacht. Sealla hat aso en d Heh ghaua dits, daß ma niks gsiah hat, so halt V des Sand and dits en die Weigdta dußa naufgrissa! Ueini haud gseit: “ Jetz ischt dr wild Bäar da. ” Dr Polgár Nini hat gseit: “Jetz kämmt dr wild Bäar, iahr wearid siah, jetzt kämmt dr wild Bäar. ” I waeiß, em Rohrzau danda seamma gsei, dott ischt au uein kamma, nach hat ’s d Hitta schabald usanandgrissa. Dr Polgár Nini hat ’s scha em vaaraus ämal gseit, dr wild Bäar kämmt. (O.J.) Jött a viharral egy szürke felhő, és azt vadkannak mondták. Néha nappal jött. Ha néha kinn voltunk a szőlőben, csúnya munkát végzett, mert vitt magával mindent az égig. Az orrunknál nem láttunk tovább, úgy vitte a homokot meg mindent kinn a szőlőben. Azt mondták: - Megjött a vadkan. - A Polgár nagypapa így mondta: - Jön a vadkan, meglátjátok, most a vadkan jön. - Emlékszem, egyszer lenn voltunk a Rohrzauon, ott a kunyhót majd széttépte. A Polgár nagypapa előre meg tudta mondani, hogy jön a vadkan. Ugyanez az adatközlő arról is beszélt, hogy a viharban ’vad szellem’ wild Gaeischt van jelen. Az elbeszélés során egyszer azonosította ezt a vad szellemnek nevezett démont a vadkannal, egyszer pedig hasonlónak mondta őket, amelyek összefogtak a gabonatermés megsemmisítésére. Wenn a schleachts Weattr ischt, en Stuarm kamma ischt, an dicka and schwaza Wolka ha ma gsiah, seall ischt dr Gaeischt. Seall ischt dr Gaeischt, mo hat en Schada gmacht, wenn s Weattr hat eappa neigschlaga odr so. Des ischt denná gsei em Wolka. Des ischt so en schwaza Wolka, fiarchtig ischt des gsei. Dramm hat ma des gseit. “Guckid nu mal da da, was da faar a Weattr kämmt! Da kämmt en wilda Gaeischt. ” So haud sie gseit die Alte. “Odr dr wild Bäar. ” Abr dea hat so trilled, dea hat ’s en d Heh ghaua so hoh. Ueimal, seall waeiß i au no, hat's älts vaschlaga, d Frucht and älts, annach haud sie au gseit: “Da guckid amal na, was da faar an wilda Gaeischt ischt! ” Annach haud sie gseit: “Des ischt itt nu dr wild Gaeischt, des ischt dr wild Bäar au no!" Seallmal hat ’s die ganz Frucht and älts vaschlaga. (O.J.) Ha csúnya időben, viharban vastag és fekete felhőt láttunk, az volt a szellem. Az a szellem, ami kárt okoz, villámkárt vagy hasonlót. A felhőben volt benne. Fekete felhő volt, és félelmetes volt. Azért nevezték annak. - Nézzetek csak oda, micsoda idő jön! - így mondták az öregek: - Jön a vad szellem. Vagy a vadkan. - De ez utóbbi inkább sodorta, vitte föl magasan az égre. Emlékszem, egyszer mindent elvert, a gabonát meg mindent, akkor is azt mondták: - Nézzétek csak, micsoda vad szellem ez! - Utána azt mondták: - Ez nemcsak a vad szellem volt, hanem még a vadkan is. - Amikor elverte az egész gabonát és mindent. Wodan „parancsolója a sötét felhőknek”, mint ahogy „ura a szellemeknek/kísérteteknek” is (Herr der Genspenster).8 Hajóson mindezekre a kísértetszerű szellemlényekre csak egyetlen elnevezés van, a Gaeischt. (Megemlítjük, hogy egyes német tájakon a medvét vihardémonnak is szokták értelmezni. „Még ma is a sötét esőfelhőt fekete medvének, fekete embernek mondják.”9) A meghalt gyermekek leikéinek a vad szélben való örvényléséről ugyancsak tud Hajós népi emlékezete. Pócs Évát idézzük:10 „A rendkívüli halállal meghaltak - általá8 HERMANN 2004. 179. és 182. Er [Odin] ist der Gebieter der dunklen Wolken ... 9 HOFFMANN - KRAYER - BARCHTOLD - STÄUBL1 1. 1937-1942. 890-891. Noch heute nennt man die finstere Regenwolke einen schwarzen Bären, einen schwarzen Mann. 121
