Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
VI. AZ EGYHÁZI ÉV ÜNNEPEI, AZ ESZTENDŐ JELES NAPJAI
tek délutáni szertartás után az emberek egy ideig csendben ültek a templomi padokban, majd egyenként kimentek a szentsírhoz. Térden állva imádkoztak előtte, majd hazamentek. A szentsírt a harangozó a feltámadási körmenet után szedte szét. A fekvő Krisztus-szobrot visszavitte a plébániára. A népi emlékezések szerint korábban, a XX. század középső évtizedeiben a varságiak nagypénteken este hosszan virjasztottak a szentsír körül. Kijáró lámpásokkal, vagyis viharlámpákkal mentek a templomba, hogy az esti sötétségben könnyebben hazajuthassanak tanyájukra. A szentsír mellett böjti énekeket és halottas énekeket énekeltek, valamint rózsafüzért imádkoztak. A szentsír helye és képe valószínűleg változott a varsági templom fennállásának 100 esztendeje alatt. Az 1912. évi egyházi leltárban olvasható a következő tétel: „Nagypénteki szentsír deszkából. 2 Korona. Rossz." 263 1933. április 30-án a varsági egyháztanács ülésén Héjjá Albert plébános bejelentette, hogy „a szentsír felállítására egy új oltárszerü építményt csináltatott, mert a régi rozoga alkotmány sehogy sem felelt meg ennek a célnak". 264 Az 1945-ben is emlegetett 265 szentsír oltár a templom bejárata közelében egy fülkében állhatott. Ezt a fülkét záratta be két deszkaajtóval az egyháztanács 1951-ben, hogy bizonyos fiatalok a misék alatt ne tudjanak hova elbújni beszélgetni. 266 Nagypénteken a házak lányai, asszonyai sokat foglalkoztak a húsvéti tojások festésével. Úgy gondolták, ha nagypénteken végzik ezt a díszítő munkát, a tojások szebbek, fényesebbek lesznek. A húsvét vasárnapi szokások leírásánál esik majd szó bővebben arról, hogy a keresztanyák két, illetve négy tojást adtak a mise után keresztgyermekeiknek. Itt azért említem ezt a tényt, hogy érzékeltessem, nem volt kis munka a szükséges tojások előkészítése, díszítése. Volt olyan varsági asszony, aki 27 gyermeket mondhatott keresztfiának, keresztlányának. Ha a gyermekek között már iskolából kimaradt nagyobb is akadt, akinek 4 tojás járt, az asszonynak akár 70-80 díszített tojást el kellett vinnie a misére. A tojásszükséglet méginkább növekedett, ha nagylányok voltak a háznál, akikhez húsvét hétfőn sok locsoló érkezett. Ezért némely családban a gyermekek nagypéntek reggelén igyekeztek meglepni anyjukat a maguk gyűjtötte tojásokkal. Ennek érdekében a nagyböjt második felében tojást dugtak. Figyelték a tojó tyúkokat. Ha kodált a tyúk, már szaladtak oda. Elcsenték a friss tojást, és betették egy ládikába, amelyet a sarjúszéna közé rejtettek. Volt olyan gyermek, aki nagypénteken 20-30 dugott tojással kedveskedett anyjának. A tojásdíszítésnek többféle módszere élt egymás mellett Varságon. A XX. század első felében legtöbben vöröshagyma héjának levében pirosították a húsvéti tojásokat. A XX. század közepén már terjedtek a bolti festékek. Sokan használták az Udvarhelyen vett fuxifestő nevű pirosító szert. Virágmintás tojások előállításához alkalmazták a megírást és a viaszolást Előfordult, hogy a főzés ideje alatt a tojás felületére apró zöld leveleket kötöztek cérnával. VAPI. Leltárak, 1912. VAPI. Egyháztanácsi jkv. II. köt. (1927-1977). 46. p. VAPI. Leltárak, 1945. VAPI. HD. 51. p. - Egyháztanácsi jkv. II. köt. (1927-1977). 128. p.
