Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

V. AZ EMBERI ÉLET FORDULÓINAK VALLÁSI VONATKOZÁSAI

tokányt, tyúkhúslevest, a levesben főtt húst kemencében sütve rizskásával, tőtelékes káposztát. A fogások közt szólt a zene, a vendégek táncoltak. Az ebéd fogásai azonban némileg sűrűbben érkeztek, mint a vacsoráé. Figyelni kellett arra, hogy a déli étkezés befejeződjék addigra, mire a vőlegényes násznép megérkezik. A vőlegényes háztól a viszonylag gyors ebéd befejezése után, délután 4 óra tájban indultak el szekerekkel a menyasszonyért. 1951 telén az egyik lakodalom vőlegényes násznépe 6 szekérrel utazott Vaskalibából Tisztásra. A hajdani menyasszony azért emlékezett fél évszázaddal később is pontosan a szekerek számára, mert a menyasszonyos háznál minden megérkezett fogat csábali,

225 vagyis baloldali lovának hámjára egy-egy zsebkendőt kellett kötni, amely a lakodalom után a fogatos gazdáé lett. A fehér zsebkendőket a lakodalom előtt a menyasszony varrta. Addig nem indultak volna el a szekerek a menyasszonnyal, amíg nem kerültek díszzsebkendők a lovakra. Ha a menyasszonyos háznál nem vették észre a szekerek érkezését, azok kocsisai minden teketória nélkül behajtottak az udvarra. Legtöbbször azonban észrevették a nótaszóval közelítő szekérkaravánt, és a kapuban újra színlelt vita, évődés támadt. A vőlegény násznagya legtöbbször azt adta elő, hogy azért tévedtek be, mert nagy zenebonát hallottak. Szállást keresnek. Van-é itt kecskeszállási Az épületes eszmecsere legtöbbször ügyességi játékba, kemény virtuskodásba csapott át. A menyasszony legényrokonai ugyanis előzőleg összerakott kisebb rudakból egy fölöttébb magas, 15-20 méteres hatalmas rudat állítottak föl a ház közelében, amelynek tetejére egy dianás üveget kötöttek. A vőlegény férfirokonainak, ha el akarták vinni a menyasszonyt a háztól, úgy el kellett találni dobott kővel a kis üveget, hogy az darabokra törjön. A feladat nem volt könnyű, de a menyasszonyt mindenképpen el kellett vinni. Ezért kitartó dobálózás kezdődött, amelyik addig tartott, amíg az üveg össze nem tört. A jól célzó legény nagy hírnevet vívott ki magának a találattal. Fél évszázad távolából is emlegették az idősebb varságiak, hogy a dianás üveget Bábi Domokos (Bálint Domokos) lakodalmában Fábián József, egy másik lakodalomban Tócca Náci (Tótutcai Tifán Ignác) „ dobta le ". A sok izgalom és virtuskodás után a vőlegény vendégeit is leültették enni. Külön terítettek nekik a házban. Tokányt vagy tőtelékes káposztát raktak eléjük. Mialatt a vőlegény rokonai a házban ettek, a csűrben, a menyasszony násznépe körében megkezdődött az ifjú pár számára hozott ajándékok átadása. Az ajándékokat a menyasszony két keresztanyja vette át az ajándékozóktól. Azonban nemcsak átvették és megköszönték az ajándékokat, hanem kikiáltással tudatosították is a jelenlévők számára, hogy ki mit hozott. A menyasszony keresztkeresztanyja kezébe fogta és jól feltartva mutatta az éppen soron lévő ajándéktárgyat, és közben ezt mondta: Kedves ifjú pár! Ezt a szép ajándékot, amit nálam jelen lát, adja NN és kedves családja. Ezt ne elég nevén vegyék, hanem jóneven". Miközben az ajándéktárgyat a többi mellé tették, a bérmakeresztanya vette át a szót: „Nagyon szépen köszöni az ifjú pár ezt a szép megmutatott ajándékot. Ha az isten élteti őket, vissza fogják szolgálni". 1950 körül a menyasszony rokonsága leggyakrabban az alábbi tárgyakat adta ajándékba a fiatal párnak: üstöt, lábast, fazekat, tányért, poharat, kaA csábali szó az ökörfogatok világát idézi. Ellentéte Varságon a szajbali, vagyis a jobboldali állat.