Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

V. AZ EMBERI ÉLET FORDULÓINAK VALLÁSI VONATKOZÁSAI

A keresztelői ebéd alapját a keresztanya előző este elvitt ötödik pacitája jelen­tette. Ezt természetesen ki kellett pótolni a házbelieknek. Az ötödik pacita általában az alábbi ételeket tartalmazta az ezredfordulón: egy levágott megtisztított tyúkot, laskát, zöldségeket, 1 karkosár süteményt, 2 liter pálinkát, 5 liter bort, 1 tortát. A keresztelő alkalmával a keresztanya mindig adott ajándékot keresztgyerme­kének. A XX. század vége felé közeledve az ajándék szerepe egyre nőtt. Az évezred utolsó éveiben leánygyermekeknek legtöbbször fülbevalót, fiúgyermeknek általában pénzt, takarékkönyvet adtak. Ugyancsak a XX. század végén jött divatba, hogy a ke­resztelői ebéd résztvevői pénzt adtak össze, vagyis összepótoltak az ünnepelt gyer­mek megajándékozása céljából. Aki részt vett a keresztelői ebéden, valamiféle apró ajándékot vitt a megkeresztelt gyermek anyjának is. A keresztelői ebéd kezdetén, a tokány felszolgálása előtt zajlott le az öreg­szülők, (a vendéglátó házaspár szülei és a koma-házaspár szülei) megkomásodása, a komaöntés. Az érdekeltek vidám koccintgatás közben mondogatták: Adjon az Isten jó komái szeretetet! A komaöntés után nemcsak a fiatal házaspárok számítottak ko­mának, hanem szüleik is komások lettek. Az ebéd előrehaladtával egyre emelkedettebb hangulatban folyt az iszogatás. Szálltak a levegőben az Isten nevének emlegetésével megfogalmazott jókívánságok: Isten segítsen meg bennünket! Adja Isten, hogy minden jó legyen! Isten tartson meg! Igyunk az újszülött egészségére és a komákra! A jó Isten adjon örömet gyermekeik után! Közben meg-megcsendültek a koccintásra nyújtott poharak. Fogyott a bor és a pálinka. A XX. században a varságiak nagyon kedvelték a pohárköszöntőket, különösen keresztelőn. Ennek jó bizonyítéka, hogy a násznagykodó emberek kézzel írott verses és köszöntős füzeteiben, a lakodalmi násznagyszövegek és más köszöntők szom­szédságában olvasható keresztelőre való, kissé dagályos, valószínűleg papi személy által fogalmazott, hosszú pohárköszöntő szöveg is. 07 A gyermek neve A keresztelés napján eldőlt, hogy milyen nevet kapott a gyermek. Varságon nagy hagyománya volt a szülői keresztnév öröklésének. Ha több gyermek volt a családban, a névválasztásnál figyelembe vették a nagyszülők nevét is. Sok varsági hozta a nevét, vagyis olyan nevet kapott, amilyen szentnek az ünnepe volt a szüle­tésekor vagy születése táján. Például, ha valaki Szent György napján (április 24.) született, könnyen kitalálták a szülei és nagyszülei: Legyen Gyuri! A XX. század utolsó három évtizedében Varságon is hódítani kezdtek a korábban nem használt magyar divatnevek. 208 Pál Sándor (1926-1984) versesfüzetében. Pál Sándorné Tifán Gizella (1933), Varság 403. szám alatti lakos megőrzésében ( 1999). A varsági keresztnevekről részletesen: Sz. TIFÁN Magdolna 1998. 480-491.

Next

/
Thumbnails
Contents