Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
A keceliek élettere
Kecelről az alábbi fontosabb utak indultak a szomszéd helységek felé: A Halas irányába tartó út a kenderföldek alsó vége tájékán kettő, majd négy ágra szakadt. A nyugati két ág Szarkás alatt újra összefutott. így a halasi határon három halasi út lépett át. Közülük valószínűleg kettő érkezett meg Halas városába. Egy 1761-ben készült halasi határtérkép Rekettye és Kistelek puszták tájékán két keceli utat jelez. Közülük a Rekettyén áthaladó nyugati út vált a XX. században kövesúttá. A XVIII. századi úriszéki perekben nagyon sokszor emlegették a Jankovácz és a Császártöltés felé vezető utakat. Mindkettő Polgárdin haladt át. A jankováczi út Polgárdi után Csala és Jankovácz homokbuckás illancsi határrészén kanyargott. Sok tilos úton járó pásztor és csavargó szegénylegény megfordult errefelé akkortájt. A XX. századra ennek az útnak a csillaga leáldozott. Nem kapott kőburkolatot. A Baja-Akasztó közti útnak a Polgárdi csárdától északkeletre eső szakasza is elvesztette jelentőségét. Annál inkább megnőtt a szerepe annak az útnak, amely Kecelről a Polgárdi csárdához vezetett. Ebből lett a mai császártöltési út. Átvette a régi Baja-akasztói út szerepét és ma a Baja-kecskeméti út halad a helyén. A régi Baja-akasztói út dömötöri csárdától délre eső és a régi kalocsai útig terjedő szakasza a mai kalocsai úttá vált. Elvesztette jelentőségét és a XX. században nem kapott kőburkolatot a régi Kalocsára, Akasztóra és Kiskőrösre vezető út. A Kalocsa, Akasztó és Kiskőrös felé irányuló forgalom egyaránt a dömötöri csárda felé tolódott el. A régi kalocsai, akasztói és körösi út földút maradt. A régi vadkerti út is sokáig földútként élt. Csak az 1960-as években kapott szilárd burkolatot. A nevezetes térképen a szétfutó utak találkozási pontján, a határ közepén láthatjuk a falu lakótelepülésének tömbjét. Körülötte veteményes kertek és szálláskertek terültek el. A falu keleti szélén a Nyirjes homokos erdeje látszik. Északnyugatra egy nagyobb ligetes erdő terült el: a későbbi Tölös vagy Nagyerdő, amelynek helyén az 1920-as években az Újfalu kialakult. Távolabb, már Polgárdi területén látható a mai Szilos falurésznek és erdőnek nevet adó Szilas. Valószínűleg ekkor is volt kisebb erdő ezen a tájon. Fontos pontja volt Kecel határának a Dömötöri csárda (Educillum De- meteriense). Mellette haladt el a Via Regia, a királyi országút Péterváradról (Baján át) Pestre. Ennek az útnak egy korábbi szakaszán, Polgárdi északi részén, az Őrjeghez közel működött a nevezetes Polgárdi csárda. (Educillum Polgárdiense). Messze északon láthatjuk a térképen a „Rudera Templi Demeter" feliratot, vagyis a középkori Szentdömötör falu templomromjának jelzését. A falu délnyugati széléhez közel egy különleges épületábrázolást látunk, „Allodium Dominale" felirattal. Valószínűleg itt volt az érsekség tisztilaka és kisebb földesúri majorsága. Tőle nem messze, a falutól délre a „Cana- beta" felirat a kenderföldekre utal. Még délebbre Szarkásig nyúltak el a szőlőföldek. 94
