Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Községi igazgatás, faluközösségi önigazgatás
kákban.38 így a keceli kérdésfeltevésekre párhuzamok keresésével is nehezen adhatunk választ. Nem segítenek tájékozódásunkban a kor törvényei sem. Az Urbárium egyáltalán nem foglalkozott a választásra jogosultság kérdéseivel. Az 1832-36. évi IX. törvénycikk rendelkezése szerint a bírákat általában a „helybeli lakosok összvessége minden külömbség nélkül" választja. Ahol azonban addig „különböző választási módok divatoztak", ezeket a szokásokat a törvény értelmében továbbra is gyakorolni lehetett. Úgy véljük, hogy Kecelen a bírót, a székbírót, a borbíróval és még néhány más tisztség- viselővel együtt, falugyűlés keretében a nép, illetve a népet képviselő férfiak csoportja választotta. A tanácsi jegyzőkönyvek feljegyzései ebből a szempontból csak semmitmondó általánosításokat tartalmaznak. Egyáltalán nem tudjuk, mit értsünk az emlegetett „nép" kifejezés alatt? Kik vettek és vehettek részt a falugyűléseken? Kik szavazhattak a bíróválasztások alkalmával? Más helységek történetében fellelhető párhuzamok alapján feltételezhetnénk, hogy a házzal rendelkező családfők gyűlése választotta a bírót. Jobbágyfaluról lévén szó, arra is gondolhatnánk, hogy a zsellérek kirekesztésével a telkes jobbágyok szavazatai döntöttek e fontos kérdésben. Ismét más párhuzamok azt sejtetik, hogy a tizedekre tagolt falu tizedeinek küldöttei választottak, miként mezővárosokban a külső tanács vagy nagytanács tagjai. Kiindulási pontjaink a szavazati arányszámok. 1787-ben a nyertes Rúzsa István 20 szavazatot kapott. Ellenfeleinek, Rátz Andrásnak és Vörösvári Györgynek 5, illetve 1 szavazat jutott. A régi bíró Minda István egyetlen szavazatot sem kapott. 1788-ban Rátz András bíró 18 szavazattal lett első. Rúzsa István 15, Raffay György pedig 3 szavazatot kapott. Ez összesen 36 szavazat. Egyik évben tehát 26-an, másik évben 36-an vettek részt a szavazásban. Érdemes itt megemlítenünk, hogy az első magyar népszámlálás idején, 1785-ben Kecelen 290 házat, 395 családot, 2 006 lakost, ebből 407 házas férfit írtak össze. Tanulságos azt is figyelembe vennünk, hogy 1780-ban 205 telkes birtokos jobbágyot vettek számba Kecelen. Ha a zselléreket eleve elhagyjuk és a 200 körüli telkes családfővel számolunk, akkor is csak töredék a 26, illetve 36 szavazó. Azt sem mondhatjuk, hogy elfoglaltságai miatt maradt távol a parasztság, hiszen november elején ebben az időben már ráértek az emberek gyűlésre menni. Szükséges még megjegyeznünk, hogy a bíróválasztásban résztvevők aránya a telkes jobbágyok táborában később sem volt sokkal jobb, mint a XVIII. század végén. 1839-ben 54-en szavaztak. 1840-ben 72 vokssal győzött Herczeg András. Ellenfeleinek szavazatát nem jegyezték föl. 1842-ben a korábbi bírót, Herczeg Andrást hosszabbították meg hivatalában. Az adószedő megszavazásában azonban m Néhány pozitív példa: SZENDREY István - NYAKAS Miklós 1980. - VARGA Gyula 1978. - IMPLOM József 1971. 64
