Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei
és a Bars megyei. Az utóbbi kettő valamelyike látszik valószínűnek, mivel a Pest megyei Vörösvár német faluként ismert. Jellegzetes keceli névként ismerik a környéken a Zsemberit. Valószínűleg a Hont megyei Alsó- vagy Felsőzsember volt a család névadója. Vélekedésünket alátámasztani látszik az 1791. évi vadkerti bérmálási anyakönyv egyik adata, amely szerint, a 30 éves Bene Pál bérmálkozó, akinek a föltehe- tőleg törteli származású Bogáromi Ágnes volt a felsége, Zsemberből származott Vadkertre. Ha tehát a szomszédban élt zsemberi eredetű lakos, vagyis ha Zsember falu bocsátott ki népességet az Alföld felé, valószínű, hogy a keceli Zsemberiek onnan származtak. Kecel legelső összeírásában, 1744-ben szerepelt Kecskeméti családnevű jobbágy. Később eltűnt az úrbéri jellegű összeírásokból. Valószínűleg az ember, illetve a családja maradt, csak a kettős névhasználat során a származáshelyre utaló Kecskeméti név kopott el. A XIX. században azután újra feltűnt a Kecskeméti név Kecelen, egy nevezetes muzsikus cigány dinasztia neveként. A XVIII. századi Kecskeméti família valószínűleg Kecskemétről származott Kecelre. Idegenből hozott asszonyok Anyakönyvi kutatásokból tudjuk, hogy asszonyok minden időben a legkülönbözőbb helyekről jutottak a meglehetősen nyitott Kecelre. Nem is településtörténeti, hanem inkább néprajzi szempontból érdemes figyelnünk néhány Kecelre férjhez ment asszony származási helyét, különösen a XVIII. századból, amikor is az ilyen származási helyek esetleg jelentős famíliák származási irányát sejtetik, mivel a házassági kapcsolatok sokszor már létező rokoni kapcsolatok eredményeként jöttek létre. 1781-ben így vallott egy 60 éves férjes asszony: „Katsinka Kata, Keczelt már 35 szesztendeje múlt, hogy lakom, Szakolcza mellett Tapolcsányon születtem". 1791-ben Kheslpauer Terézia keceli menyecske, Botka János pásztor 23 éves felesége azt vallotta, hogy a Czibakházi pusztán született. Valószínűleg a Sári melletti Czibakházi pusztáról volt szó. Supa másképp Czibulka Judit keceli menyecske, aki megmérgezte az urát, Kecskés vagy más néven Zsemberi Györgyöt, 1780- ban azt vallotta, hogy „Polgárdon" született. Gondolhatnánk a Fejér megyei Polgárdra, de valószínűbb, hogy a Kecel melletti Polgárdi pusztáról volt szó, ahol a bérlő akasztóiak szolgálatában mindig tartózkodott néhány ember. Például 1779-ben Czibak János, az akasztóiak csősze.16 “ KÉL. II. Úr. ir. 1781., 1794., 1779. 32
