Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei
Kecelre került pásztorok A pásztorok migrációja külön tanulmány tárgyát képezhetné. Ezért csak felsorolunk néhány jellemző származáshelyet. Egy esetre érdemes néhány mondatot külön is szentelnünk. Hegedűs, másképp Rongy Pál keceli számadó gulyásról van szó, akit 1779-ben marhalopás miatt halálra ítéltek. Nem tudjuk, hogy maradtak-e utódai, és azok kapcsolatba hozhatók-e a keceli Hegedűs famíliával. Mindenesetre megjegyezzük, hogy Egerben született 1743 körül. A XVIII. század folyamán perbe keveredett keceli pásztorok közül hadd álljon itt néhány a származáshelyével együtt: 1768- ban Kovács Mihály csikősbojtár, sükösdi eredetű; 1792-ben öreg Kalapos János a szilajménes számadója. Fia Jankováczon született; 1790-ben Czene Mátyás számadó csikós, Veprédi (Heves megye) születésű; 1794-ben Kiss István gulyásbojtár. Kecskeméten született; 1791-ben Sárközi Pál csikós. Halason született; 1781-ben Csosza, másképp Kiskakas juhász. Kecskeméten született; 1781-ben Tóth, másképp Aranyszájú János juhászbojtár. Pesten született; 1773-ban Tuscsányi János csikósbojtár. Apostagon született; Valószínűleg az ő nevét őrzi a keceli határ Turcsán-rét hangzású dűlőneve. 1779- ben Czakó vagy Pitvari István gulyás. Pápán született; 1779-ben Molnár Dani, másképp „Dankó" csikós. Kiskőrösről került Kecelre, ahonnan a miskei ménes mellé szegődött; 1779-ben Barna, alias Czigány János gulyás. Sárosdon, Fejér megyében született, Vadkerten nevelkedett.17 Külföldiek Kecelen Nem jellemző, de mivel előfordult, megemlítjük, hogy a történelmi Magyarország határán kívül eső területekről is érkeztek lakosok Kecelre. Nem szólunk itt a görög és zsidó boltosokról, akik a XVIII. században és a XIX. század első felében nyilvánvalóan idegen származásúak voltak. Megemlítjük viszont a nagy múltú Travnik családot, amelynek generációi többféle iparral foglakoztak, és ősük, Travnik Jakab az 1780-as összeírásban tűnt föl Kecelen. A családi hagyomány szerint a Travnikok a hasonló nevű balkáni helységből származtak. A XIX. század első felének jellegzetes keceli figurája volt az úriszéki perekben gyakran szereplő Baruffi Raffael. 1828-ban szabóként írták össze. Gyakran kísérletezett illegális kereskedéssel, de rendre rajtavesztett. Keceli lányt vett el feleségül: Flaisz Juditot. Négy gyermeke volt: Mária, Laura, Polexina és Napóleon, akit ha a politikai viszonyok úgy kívánták, Pálként emlegettek. Egy 1843. évi perből tudjuk, hogy Baruffi Raffael olasz volt, 17 KÉL. II. Úr. ir. A per évszámának csomójában. 33
