Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei
költözött. A per mellékleteiből ismerhetjük meg az Elő és a Csernák nemzetség Sáriból és környékéről való származását. A vallomások meglebbentik előttünk a korabeli élet apró mozzanatait, pl. azt, hogy a Kecelre szakadt sáribeliek tartották a kapcsolatot otthon maradt rokonaikkal, és a sáriak is számon tartották a Kecelre költözötteket. Elő Ádám pl. többször hazalátogatott feleségével, Bozsik Marissal. Tanulságos, hogy az egyik nyilatkozatot 1798-ban Kukucs helység főbírája Böbék Imre és törvénybírája Ambrus József állították ki. Mindkét név fölöttébb ismerősen cseng Kecelen, bár kapcsolatuk nem bizonyítható. Mindenesetre felvetjük, hogy a ritka Böbék családnév kukucsi említése talán a nagy múltú keceli Böbék nemzetség származáshelyére vet fényt. A keceliek 1821. évi úriszéki összeírásában a hivatalos nevek után viszonylag sok megkülönböztető és ragadványnevet feljegyeztek. Pásztor András keceli lakos neve után odabiggyesztette az összeíró: „peregi". Valószínűleg így is emlegették a faluban, utalva ezzel peregi származására. Vadkert Vadkert később népesedett újjá, mint Kecel, következésképp, az első keceliek között nem lehettek vadkertiek. Később azonban élénk népi kapcsolat volt a két szomszédos falu között. A keceli bírák 1839. október 10-én kelt leveléből tudjuk, hogy a Borbé- nyi nemzetség őse, Borbényi Lőrinc Vadkertről költözött Kecelre. Gazdag, büszke és nyakas gyermekeinek, unokáinak sok viszálya támadt Kecel vezetőségével és a régebbi keceliekkel. Borbényi Lőrinc utódaiból a XIX. század első felében jutott Halasra és Kunszentmiklósra is. A Kecelen maradók népes nemzetséggé szaporodtak. A helynévi eredetű családnevek tanulsága Tisztában vagyunk azzal, hogy a helynévi eredetű családnevekből kockázatos vállalkozás migrációs következtetéseket levonni. Általában nem is élünk ezzel a módszerrel, csak néhány esetben, amikor nagyon valószínűnek látszik és más adatok is sejtetik, hogy a helynévi eredetű családnév a közvetlen vagy közvetett származáshelyre utal. Korábban utaltunk már a Sáránszky család Sári, a Béleczkiek belinczki, az Újváriak érsekújvári, a Lakiak géderlaki eredetére. Föltétlenül eredetre utalónak érezzük a Kecelen ma is jellemző Vörösváczki családnevet. Sokféleképpen írták a korábbi évszázadokban. Különösen figyelemre méltóak a XVIII. századi Vörösváci és az ugyancsak korai, szlovákos képzésű Vörös- várszki, Vörösvárijszki alakok, amelyek mögül jól kiviláglik a Vörösvár helynév. Három Vörösvár jöhet számításba, a Pest megyei, a Nyitra megyei 31
