Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei
Antal felesége. Az Atyáim ugyan oda fel Uj vár mellett laktak, de én Keczelen nevelkedtem, mint egy 36 esztendős pápista". Az eset azért keltette fel érdeklődésünket, mert rajta keresztül valószínűleg megfogható az Újvári és a Bleszák család érsekújvári eredete. Feltételezhető, hogy az első települőkkel érkezett Bleszák famíliát eredeti lakhelyéről Újvárinak is emlegették. A két nevet talán felváltva használták még hivatalos iratokban is. Az úrbéri tabellán pl. Bleszákot nem találunk. Újvárit viszont kettőt. Nem sokkal később azonban újra szerepelnek a Bleszákok, mintha ragadványnévi szendergésükből éledtek volna újjá. A Bleszák és az Újvári családnév gyakori Kecelen. Sári, Kukucs, Pereg Sáriból sok helységbe költöztek új lakosok a XVIII. században. Ezek az emberek valószínűleg nem számítottak tősgyökeres sári lakosoknak, hanem korábban máshonnan kerültek ide. Sári valószínűleg az egyik legfontosabb átbocsátó helysége volt a XVIII. századi észak-dél népmozgásnak. Tanulmányunk korábbi részében más összefüggésben már utaltunk Sári szerepére Kecel benépesítésében. A továbbiakban még néhány adattal érzékeltetjük Sári szerepét Kecel népesedéstörténetében. A vadkertiek 1767. évi összeírásában négy jobbágy neve után jegyezték fel, hogy Sáriból jött. E jobbágyok: Varga János, Filus András, Zajda Simon, Lehotzky János. Minket elsősorban a Kecelen fölöttébb ismerősen csengő Filus és a Lehotzky érdekel, mivel a vadkerti párhuzam alapján feltételezhető, hogy a keceli Filusok és Lehotzkyak is Sáriból eredtek. 1810-ben a bérmálkozás alkalmával Kecelen megbérmálkozott egy 85 éves keceli lakos is: Seftsik János. A bérmálási anyakönyvben születési helyként Sári helységet jegyezték föl. Figyelemre méltó még, hogy anyját Vantsu- ra Annának hívták. Könnyen lehet, hogy ezzel az adattal nemcsak a Sefcsi- ket, hanem a népes Vantsura (Vancsura) famíliát is Sári felé fordíthatjuk. 1780-ban a kalocsai úriszék vallatta Elő Dora keceli születésű, 28 éves menyecskét. A kalandos életű Elő Dora hosszú históriája nagy szerencsénkre sejtenünk engedi, hogy a XVIII. századi Kecel történetében jelentős szerepet játszó Elő Ádám főbíró Sáriból költözött az új faluba. Föltevésünket megerősíti egy 1798-ban zajló úriszéki per, amelyet Csernák András panaszára indítottak Elő Ádám örököse, Elő Mihály ellen. A bonyolult perből megtudjuk, hogy a Kecelen élő Elő Ádámnak Sáriból származó felesége volt, Bozsik Maris. Az asszonyt özvegyként vette el. Bozsik Maris előzőleg a gazdag Csernák István felesége volt a Sári melletti Kukucs községben, illetve a hozzátartozó Csikós pusztán. Első házasságából két gyermeke született: Csernák Anna és Csernák András. Ura halála után két hét múlva férjhez ment Elő Ádámhoz, és nagy állatállománnyal Kecelre 30
