Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei
ségtörténeti szempontból helyesebb a megelőző lakhelyet számon tartanunk, és a közbeeső helységet, csak mint a Kecelre vezető út egyik állomását kezelnünk. További népességkibocsátó helységek Különösebb kommentár nélkül, szinte csak adattárszerűen, helységnevenként csoportosítva felsoroljuk azokat az említéseket, amelyekben XVIII. századi, esetleg XIX. század eleji Kecelre költözésről van szó, és tanulmányunkban ez idáig még nem szerepeltek.15 Izsák Lévai, másképp Vikocz (Vinkocs) János 31 éves Vadkerten szolgáló legény dohányt és bárányt akart lopni Kecelen 1782-ben, de elfogták. Az úriszék előtt így vallott önmagáról: „Izsákon születtem e világra, de az Atyám hét esztendős koromban el hozott Keczelre. Ott az édes atyám meghalván, Sebestyén János oda való gazda fel fogadott és 15 esztendőig szolgáltam nála". Kérdés, miként értelmezzük az „oda való" kifejezést. Föltehetőleg Izsákra valót jelent itt. Következésképp, ebben a vallomásban rábukkantunk a jelentős Sebestyén família származáshelyére. Madocsa (Jankovácz) Kiss Jutka, a félrelépő és tilalmas szerelmeskedésen rajtakapott keceli szépasszony vallotta az úriszék előtt 1752-ben: „Tolna vármegy ebül Madocsa nevű helységbül Kiss Mihálynak leánya, és Keczelen lakó Kiss Jánosnak felesége, a kivel 16 esztendőiül fogva immár élek, annnak előtte Jankón. N. Bács Vármegyében, három esztendőiül fogvást pedig Keczelen lakom férjemmel együtt..." 1768-ban a kalocsai úriszék előtt megjelent Pintér János, másként Gyökeres János, pápistává lett keceli lakos, aki Madocsán született. Újvár (Érsekújvár) 1778-ban vallotta a kalocsai úriszék előtt Bleszák Anna hajósi csikósné, akit Szentháromság napja előtti szombaton a polgárdi kocsma tájékán megerőszakolt Angele József császártöltési lakos: „Bleszák Anna, most Kapeller 15 Az adatok forrása: KÉL. II. Úr. ir. A per évszámának csomójában. 29
