Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei
Lakra, mivel az 1725. évi urbáriumban még nem szerepelt. Ott volt viszont már, és később is ott maradt egy másik Kuján, Kuján András, aki a Pest megyei Ecsérül jött. Valószínűleg az ő utódai a géderlaki Kujániak. Bár közvetlen forrásokkal nem bizonyítható a kapcsolat, mégis érdemes a két névegyezésre felfigyelnünk. 1731-ben Lakon összeírtak egy Tóth Márton nevű, nagykátai származású jobbágyot. Később Lak névsorából eltűnt, ellenben Kecel 1744. évi összeírásában szerepelt Martinus Tóth. Még szembetűnőbb a ritka Lopóczi név ilyen jellegű előfordulása. 1731-ben Lakon írtak össze Lopóczi János nevű jobbágyot, aki liptói erdetű volt, 1744-ben pedig Kecel lakosai között szerepelt Joannes Lópóczi. Az 1751. évi jövedelem-kimutatásokban is feljegyzett laki átköltözők közül név szerint egy családfőt ismerünk: Zsélyi Mihályt. 46 éves keceli lakosként 1754-ben megszólaltatták Inám perében, ahol elmondta: „a Fátens ennek előtte három esztendőkkel majd húsz esztendeig Lak névő falunak lakosa lévén". Azt is vallotta, hogy 25 esztendeje, tehát 1729 táján „szakadt" Lakra. Ezért nem is találjuk az érseki uradalom 1725. évi összeírásában. Ott szerepel viszont az érseki alattvalók 1731. évi lajstromában, ahol nagy szerencsénkre feljegyezték a neve után, hogy a Pest megyei Mácsáról (Galgamácsáról) érkezett Lakra. így megismerhettük a XVIII-XIX. századi keceli Zsélyi család származáshelyét. Miskei átköltözők Azt, hogy volt-e konkrét áttelepülés Miskéről Kecelre, nem tudjuk, mivel semmiféle peres vagy más forrás nem emlékezik meg erről. Migrációs szempontból egyébként sincs jelentősége, mivel a miskeiek is nemrég jöttek e tájra északibb területekről. Bizonyára áttelepült Miskéről a telepítéssel megbízott Dudás András és a meg nem nevezett telepítő társa. Ha összehasonlítjuk Miske 1731. évi és Kecel 1744. évi lakónévsorát, jó néhány családnévegyezést tapasztalunk. Ez azonban önmagában keveset jelent, hiszen egyrészt köznapi nevekről van szó, a ritkább nevek esetében pedig a miskeiek otthon maradt régi szomszédai, rokonai húzódtak meg, miként erre korábban már utaltunk. Esetleg arra jók ezek az egyezések, hogy a miskeiek származáshelyeinek ismeretében néha gyaníthatjuk a hasonló nevű keceliek származáshelyét is. Miskén és Kecelen egyaránt előfordult az Országh családnév. Ebből azonban alig vonhatunk le lényeges következtetést, több okból: 1. Miskén 1769-ben is voltak Országhok, tehát nem lehet megállapítani, hogy költöztek-e át Kecelre? 2. Az Országh név gyakori volt, pl. a Jászságban, Pest megye felső területein, valamint az északibb vármegyékben. Előfordult Jankováczon is. így a keceli Országhok e tájak bármelyikéről érkezhettek. 27
