Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei
Kutatásaink során igyekeztünk megkeresni azokat a neveket, amelyek 1725-ben vagy 1731-ben Miskén előfordultak, 1769-ben pedig már nem, közben pedig Kecelen szerepeltek 1744-ben vagy 1762-ben. Négy ilyen nevet gyűjtöttünk össze: a Sáránszkit, a Beliczkit, a Szilvás(i)t és a Halenárt. Munkánkat fölöttébb nehezítette, hogy a miskei nevek egy-két évtized alatt rengeteget változtak. Korábbi származáshely-nevek vagy ragadványnevek családi névvé váltak. A Szilvás családnév 1731-ben szerepelt Miskén. Szilvás János viselte. 1769-ben nem fordult elő a lajstromban, 1762-ben viszont a keceli lélekösszeírásban feltűnt, majd kiveszett. Hasonló lehetett a Halenár név sorsa. Miskén 1731-ben összeírták Paulus Helenárt, 1769-ben már hiányzott, 1744-ben viszont (sőt az urbáriumban is!) Kecel lakói között szerepelt Halenár Pál. Az előbbi kettőnél jelentősebb a Sáránszky és Beliczki családnév. A Sáránszky névalak jellegzetes szlovák képződmény. Sári helységbe valót jelent. Ezt igazolja is az 1725. évi érseki urbárium miskei lajstroma, ahol három Sáránszky neve után is feljegyezték, hogy a Pest megyei Sáriból származtak. Különös, hogy 1731-ben valamennyi Sáránszky eltűnt a miskei jobbágyok lajstromából. Vagy nevük változott meg, vagy pedig elköltöztek. Kecel 1744. évi összeírásában és több utána következő lajstromban is ott találjuk viszont Joannes Sáránszky nevét. Ha Miséről jött, kérdés, hogy hol volt 1730 és 1734 között, hiszen 1731-ben Miskén nem szerepelt. A másik lehetőség az, hogy közvetlenül Sáriból érkezett. Tulajdonképpen nem sok jelentősége van e kérdésnek, hiszen fontos az, hogy a Sáránszky név mögött a miskei analógiák alapján Sáriból származó keceli jövevény húzódott meg. Az 1725-ös és az 1731-es összeírásban egyaránt Miske lakói között találjuk Beliczki Györgyöt. 1769-ben azonban a Beliczki családnév már nem fordult elő a faluban. Annál inkább Kecelen. 1744-ben, az első összeírásban két Beliczki nevű jobbágy szerepelt: Dávid és Ádám. Rokonai, leszármazottai lehettek a miskei Beliczki Györgynek? Közvetlenül érkeztek Kecelre a Nyitra megyei Beliczről vagy valamelyik közbeeső helyről? Ma már e kérdéseket nehéz lenne megválaszolnunk. Mindenesetre Miske 1725. évi összeírásában följegyezték, hogy Beliczki György a Nyitra megyei Beliczről jött. A miskei analógia alapján ugyanezt feltételezhetjük a két keceli Beliczkiről is, de könnyen előfordulhat, hogy Miske volt a család közbeeső állomása. Talán Beliczki (vagy Sáránszky) lehetett az a meg nem nevezett társ, akit Dudás Andrással együtt megbíztak, hogy Kecelre lakosokat szerezzen. A Beliczki család beliczki eredetének tisztázása azért fontos, mert e név alakult át fokozatosan Béleczkivé, Kecel egyik legjellemzőbb családnevévé. Újra hangsúlyozzuk, hogy a névegyezésre alapozott migrációs kutatás, ha más forrás nem támasztja alá a feltevést, jobbára csak a helyes eredmény gyanítása marad. Ezért, ha megismerhető az eredeti származási hely, mint pl. Miske esetében a Sáránszky és a Beliczki családnál tapasztaltunk, népes28
