Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)

Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei

Mindezt azért írtuk le, hogy érzékeltessük, az Akasztóról Kecelre költözés nem állt egyedül Akasztó történetében, hanem részét képezte egy nagy migrációs hullámzásnak, amelynek Akasztó egyik állomása volt. Az Akasztóról Kecelre költözött Sallai Mátyásról és Laukó Pálról keveset tudunk. A 38 éves Sallai 1755-ben azt vallotta, hogy 15 évvel korábban, tehát 1740 előtt lakott Akasztón. A 40 éves Laukó Pál 20 évvel korábban, tehát 1735 előtt élt Akasztón. Ott volt gyermek, és ott lakott az „ipa" is. Az évszámból ítélve Kecel újranépesedésének kezdetén költözött át Kecelre, ahol nagy famíliává szaporodott, hiszen a későbbi Lajkó nemzetség tekintheti (legalábbis egyik) ősének. Természetesen szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a Laukó név fölöttébb gyakori volt e korban a táj telepített falvaiban, tehát a keceli Laukók (később Lajkók) egy része eredhetett máshonnan is. Sőt végül is valamelyik Laukó bizonyára eredendően felföldi vármegyéből jött le a Duna-Tisza közére.

Lakiak átköltözése Kecelre

Lak falu alapnépessége, eredetét tekintve Miske és Kecel népességéhez hasonló. Lakiak 1751. évi Kecelre költözését még az úrbéri extraktusokban is feljegyezték. Valószínűleg laki eredetre utal a ma is fellelhető Laki családnév. A Kecel újranépesítése előtti években Lak (a mai Géderlak) kisszámú népe fölöttébb nehéz helyzetben, rossz viszonyok között élt. 1732 októberében a laki bírák panaszlevélben tárták helyzetüket földesuruk elé. Panaszuk lényege, hogy a faluban dögvész volt. 23 marhájuk elpusztult. Egyesek teljesen elszegényedtek, mások elköltöztek. Ilyen körülmények között valószínűleg nem maradtak hatástalanok a Kecel benépesítéséről 1734 tavaszán fölröppent hírek. A lakiak nem régen érkeztek Lakra, tehát nem voltak itt tősgyökeresek. Könnyen odébb álltak, ha rosszul ment soruk. Konkrét források sajnos nem szólnak az 1730-as évekbeli átköltözésről, de néhány áttételes adat gyanút ébreszt bennünk ez iránt. 1732-ben többen többször is emlegették, hogy a kedvezőtlen laki életviszonyok miatt elköltözött a faluból Tóth Simon, Rácz György és Kuján Simon. Tóth Simon ismeretlen helyre, Rácz György Bátyára, Kuján Simon pedig Akasztóra ment. Kérdés, hogy az utóbbi kettő valóban oda ment-e, amint a laki bírák gyanítottak, vagy máshová? Megmaradtak-e az új helyen vagy Kecel újranépesítésnek hírére odaköltöztek, bízva az új falu új lehetőségeiben. Mindenesetre szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy Kecel 1762. évi lélekösszeírásában feltűnt a ritka Kuján családnév. Éppen ezért nem árt tudnunk, hogy a kalocsai uradalom 1731. évi összeírása14 szerint a Lakon élő „Simon Kuján aliter Simrák" mag- lódi származású volt (Pest megye). Valószínűleg 1725 és 1731 között érkezett

» KÉL. II. Bírt. ir. gy. II. 85.

26