Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei
juhásza volt ezen a tájon. Amikor Kecelt elkezdték telepíteni, keceli lakos lett. Több mint 20 évig élt ott, majd több társához hasonlóan tovább költözött Mélykútra. 1761-ben, 67 éves korában így vallott erről Kecel és Halas határperében: „még Keczeli helységnek megh szállása előtt is hat eszetndőkig Akasztón juhászul szolgálván e Fátens, előtte járó nyájával a Deutrális földeken gyakran megfordult, hogy pedig Keczelt megh szállották, mingyárt hamarjában oda vévé lakását ..., és huzamosan ott lakván, csak két esztendeje, hogy Mélykútra által ment". Pataji eredetű keceliek Valószínűleg az újranépesítés kezdetének évében vagy nem sokkal utána többen átköltöztek Kecelre a Duna melléki Patajról és a Kecellel szomszédos Akasztóról. 1745-ben Inám puszta perében13 meghallgattak két keceli tanút, a 77 éves Rózsa Pált és a 60 éves Tóth Pétert, akik elmondták, hogy 20 évvel korábban, tehát 1734-ben, az újranépesítés évében költöztek át Patajról Kecelre. Pataji eredetű keceliként tarthatjuk számon Raffai Andrást, a XVIII. századi Kecel talán leggazdagabb parasztemberét. A Patajról Kecelre származótok a későbbi évtizedekben is rokoni kapcsolatokat tarthattak fenn az otthon maradottakkal, és e kapcsolatok serkenthettek későbbi átköltözéseket is. Akasztói származású keceliek Az 1719-től telepített Akasztó népét sok rokoni szál fűzte a XVIII. századi Kecel lakosságához. Valószínűleg sokan akadtak olyanok mindkét faluban, akiknek közös volt a származáshelye. Gyakran előfordult összeházasodás is. Több jel mutat arra, hogy Kecel újranépesítésekor az akasztóiak közül is jó néhányan útra keltek, hogy Kecelen keressenek maguknak új lakhelyet. Akasztó népe nagy mozgásban volt a XVIII. században. Valószínűleg a szegénység űzte innen tovább az embereket. 1755-ben Ács puszta perében egy sor olyan embert hallgattak meg, akik korábban Akasztón laktak, de időközben onnan eltávoztak. így megidézték Laukó Pált és Sallai Mátyást, akik Kecelre költöztek. Szekerkó Istvánt, aki 34 évig lakott Akasztón, majd Gyónra távozott. Görhöny Istvánt és Varga Jánost, akik Mélykútra szakadtak. Szép Mártont és Horváth Istvánt, akik Lak népét szaporították. Gregus Mátyás Jankováczra került pásztort, valamint a bácskai Kollutról Kovács Jánost és Poser Mátyást. 13 Inám és Ács pere: KÉL. II. Bírt. ir. gy. X., VI. - Az említett két úriszéki per: KÉL. II. Úr. ir. 1776,1773. 25
