Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei
Első foglalók Opaniczki János fentebb idézett vallomásában láthatjuk, hogy Túsori Mátyás a vallomástétel előtt hat évvel, vagyis 1734-ben indult el Dunakesziről, hogy Kecelen letelepedjék. Túsori Mátyás első foglaló volt tehát. Mivel a település kezdetéről semmiféle hivatalos irat, pláne telepeslajstrom nem maradt fenn, nagyon fontos minden morzsányi adat, amely az első települőkre vonatkozik. Néhány úriszéki vallomás a migrációs adatokon kívül az érkezés idejére is támpontot nyújt.12 1770-ben a csíny tevő legényfia miatt bíróság elé idézett 51 éves Kelemen János keceli gazda nagy büszkeséggel, és öntudattal vallotta: „Kelemen János a nevem és legelső vagy régibb Keczeli lakos vagyok, mivel az Atyám első szállója volt" a falunak. Kár, hogy születési helyéről kivételesen nem kérdezték, és így nem nyilatkozott. Valószínűleg első foglaló volt az 1770-ben vallomást tevő Berdás György keceli gazda is: „Berdás György a nevem, Magyar Almáson Nemes Fejér Vármegyében születtem, s kis koromban leszármazván, itt Pest vármegyében, leg inkább pedig Keczelen 24 esztendőmtül fogva nevelkedtem, s ott meg is öregedtem közel már 60 esztendős lővén." (1770-60=1710; 1710+24=1734.) 1742-ben vallotta egy lólopási perben Kis Ferenc keceli lakos: „Cserháton születtem Kövesden, pápista, 37 esztendős házas vagyok, ugyan ott is házasodtam ennek előtte 10 esztendővel, most Keczelen vagyok az miulta meg száltuk". Egy későbbi vallomásban azt is elmondta, hogy a Nógrád megyei Kövesdről Mélykútra ment és onnan költözött Kecelre a megnépesítéskor. 1761-ben vallotta Styevó György 60 éves vaskúti lakos: „Keczeli Helység megh szállói közül első lévén a Fátens, azolta huzamosan itt lakott, csak négy esztendeje hogy innét máshová vette lakását". Sajnos nem említette, hogy honnan jött. Nem tudjuk, hogy a Kecelre érkezett több Styevó közül melyikről van szó. Fentebb a Haszilló család eredetének bemutatásakor utaltunk már arra, hogy a Styevők egy része talán földijük lehetett Nyitra megyében. Egy Styevóról viszont tudjuk, hogy a Pest megyei Sáriból jött. Ez persze nem zárja ki a különböző Styevók távoli rokonságát, hiszen a vallomástevő őse nem föltétien volt Sáriban őslakos. A Sári felé mutató vallomás 1771-ben hangzott el, és talán szintén egy első foglaló Styevóra utal: „Laukó Jóska, egyéb eránt Stevó József a nevem, Sáriban, Nemes Pest vármegyében születtem, de kis koromtul fogva Keczelen nevelkedtem, már pedig 8 esztendeje, hogy Kélesen csaplá- roskodom". Ritka sorsú első szállója volt Kecelnek Darabos László, aki 1734 előtt is sokszor járt Kecel pusztán, mivel a halasiak, majd pedig az akasztóiak 12 KÉL. II. Úr. ir. A vallomástétel évszámának csomójában. 24
