Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei
említettem, hogy a Styevók egyik ágáról van szó, mert egy másik águk - miként erről később még lesz szó - Sáriból származott Kecelre. Természetesen az 1744. évi összeírásban szereplő kettő és az 1752. évi összeírásban feltüntetett négy Styevó család még lehetett rokon, hiszen Sári jellegzetes áteresztő helye volt az észak-déli népmozgásúaknak. A Túsori, a Závodszki és a Flaisz família eredete Kecel újratelepedése után hat évvel, 1740 nyarán három keceli fiatalember Kélesen marhát lopott, és ezért a kalocsai úriszék elé került.11 A 20 éves Závodszki Gyurka béreslegény, a 25 éves Opaniczky János keceli gulyás és a 25 éves Koriger József keceli mészáros vallomásából három nevezetes keceli família: a Túsori, a Závodszki és a Flaisz eredetére derül fény, de szó esik kevésbé fontos személyek származásáról is. Először Opaniczky János keceli gulyás vallomását idézzük a saját múltjáról és ennek kapcsán a Túsori família származásáról: „Rátóthoz nem messze, Hartyánban született, pápista. ... apja Szódon volt juhász Ujfalusi Jánosnál ... már meghalt. Miként az anyja is ... az nényje Dunakeszire vitte az Túsor András sógorához kicsiny korában, az hol is az Sánta Tóthnál, az az Tóth Andrásnál egy esztendeig béresül szolgált: az honnand az Túsori Mátyással, kihez szolgálni szegődött vala, Keczelre jött és ott szolgálta ötét 2 esztendeig, ő tőle ment az keczeli baromhoz bujtámak, két esztendeig szolgálván, onnand Varga Gyurához jött Miskére, és egy esztendeig béresül szolgálta, és az után vissza ment Keczelre Tusor Mátyáshoz, kit is béresül meginten esztendeig szolgálta: és az idén számadó gulyásnak állott bé az Falu marhája mellé. Ez el múlt Farsangban Burián János leányát el vette, megházasodván, lehet circiter25 esztendős". Závodszki Gyurka vallomása szintén említi Túsori Mátyást, de adatai becsesek a Závodszki família eredetét illetően is. Másrészt e vallomás rávilágít a legkülönbözőbb helyekről érkezett keceliek szövevényes rokoni kapcsolataira is. A vallomást a migrációs adatok után is idézzük még egy darabig, mivel több első foglaló keceli gazda neve előfordul benne: „Született Surány mellett levő Várallya névő faluban, az meg halt Závodszky András attyátul, ...az attya hala meg Bujákon, azután mint egy másfél esztendőre vitetett az annya Bohuss János uram által majorosnénak Pest mellett lévő Palota falujában, ahol midőn mint egy 4 esztendeig majorosnékodott gyütt alá Keczelre az leányához, úgy mint ezen Fátens testvér nénjéhez, Túsor Mátyás feleségéhez Marishoz, ez előtt mint egy Irat esztendővel, azután ottan Keczelen szegődött Keczeli Balás Gergelyhez béresül, az kinél esztendőt töltött kártétel nélkül. Azután szegődött Birkás Andráshoz Iwsonlóképpen béresnek Sz. György napkor, az kit szolgált Aratásig, mert meg betegedett és egész télen nyavalásan feküdvén, farsang utoljára hogy föl lábatt szegődött ismét az Sánta Gyurka ... keceli falu csikóshoz Sz. György napig, azután ” KÉL. II. Úr. ir. 1740. 22
