Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Újranépesedés. A Kecelre költözők származási helyei
szegődött az Fejes János keczeli gulyáshoz bujtámak, a kinél kitöltőén esztendejét megint szegődött valami keczeli lakos Sánta Gyurkához béresnek, a kinél ... esztendőt töltött, szegődött az ugyan keczeli gulyáshoz Hemző nevűhöz, és annál is esztendőt töltvén, megint szegődött az Beliczky Dávid keczeli gazdához, de eztet el hagyta, szolgálván nála mintegy tíz hétig". A harmadik vádlott, Koriger József mészáros keveset beszélt önmagáról. Vallatói jegyezték fel róla, hogy 25 éves, házas és miskei eredetű. A Korigerek a kor jellegzetes vállalkozói voltak a környéken. Mészárszéket és kocsmákat béreltek az érseki uradalom területén. Ősük a német eredetű nádudvari Kóriger György lehetett, aki 1735-ben halt meg Nádudvaron. Koriger György és gyermekei az 1720-as, de még inkább az 1730-as években több alkalommal bérelték a miskei, a fajszi és a nádudvari mészárszékeket, valamint e falvak vendéglőit, kocsmáit. A Korigereket, bár a nevük hivatalosan Koriger volt, a nép Flajsznak hívta. A Flajsz ragadványnév valószínűleg a német Fleisch (=hús) szóból ragadt rájuk, lévén mészárosok. Ebben az időben a ragadványnév könnyen válhatott „hivatalos" névvé. így a Flaisz név is bekerült az összeírásokba, anyakönyvekbe. Megfigyelhető, hogy néhány évtizeden át felváltva használták a Koriger és a Flaisz nevet. Pl. amikor a korabeli szokás szerint a bába diktálta be az anyakönyvbe a született gyerek adatait, a ragadványnévi eredetű Flaiszot használta, ha a család valamelyik tagja íratta fel a nevet, legtöbbször Korigert mondott. így a nádudvari eredetű, de Miskén és Fajszon egyaránt honos Koriger György tekinthető a ma jellegzetesen keceliként ismert Flaisz nemzetség ősének. Koriger György fia Koriger József özvegy anyjával együtt 1736-37-38- ban bérelte a miskei mészárszéket. A következő évben valószínűleg átköltözött Kecelre, mert 1740-ben keceli mészárosként vett részt a kélesi marhalopásban. 1744-ben még keceli lakosként írták össze. Ezután valószínűleg visszatért Miskére Horváth Anna nevű feleségével együtt, mivel 1745 és 1750 között négy gyermeküket anyakönyvezték Miskén, hol Koriger, hol Flaisz néven. Két testvére: Flaisz Tamás és Flaisz György azonban végleg Kecelen telepedett le. Az 1752. évi összeírásban csak Flaisz Tamás, az 1762. évi lélekösszírásban Flaisz Tamás és Flaisz György egyaránt szerepelt. Valószínűleg már az 1740-es években is Kecelen laktak, mivel a keceli anyakönyv tanúsága szerint Tamás gyermekeit már 1741-től itt keresztelték, György pedig 1747. november 11-én Kecelen kötött házasságot Benyák Judittal. A Flaisz család a XVIII. század második felében Kecel egyik vezető családja lett. Esküdtek és bíró került ki a nemzetségből. A Flaiszok szaporodására és keceli térnyerésére jellemző, hogy a faluba kerülésük után száz évvel, 1846-ban már 13 Flaisz nevű családfőt írtak össze Kecelen. 23
