Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Az életmód néhány meghatározó elemének történeti–néprajzi képe
Nem tudjuk, hogy e varázsszer segített-e vagy a kocsmákat és mészárszékeket bérlő gazdag Koriger família pénze, de tény, hogy Koriger József kiszabadult a börtönből, hiszen a következő években juhászkodott Kecelen. 1770-ben kóborlásai miatt bajba keveredett Kaproncai Miska az Ácson legelő szentbenedeki ménes csikósbujtárja, aki sokat járt Kecel határában. Különösen a Dömötöri csárdában szeretett mulatozni. Bírái előtt bizonygatta, hogy azért járkált olyan sokat, mert egy benedeki gazda három elveszett lovát kereste. Mivel Kecel határában fogták el lólopás gyanújával, megkérdezték tőle, hogy hova igyekezett. Válasza a néphit „tudós pásztor" képzetének szép megfogalmazása: „Az apám a miskei csikóshoz Csalóra küldött, a ki új hold pénteken meg tudgya mondani, az el lopott vagy el veszett jószág hol légyen - Amint hozzámenvén, a mienket is meg mondotta, hogy Fülöp szállásán a ménes között legyenek". 1781-ben hetekig-hónapokig izgalomban tartotta Kecel népét a gazdag Kecskés vagy más néven Zsemberi György halála. Zsemberi György ugyanis nem természetes halállal halt meg, hanem felesége Supa vagy más néven Czibulka Judit megmérgezte. Nagy per kerekedett, amely a legmagasabb fórumokat is megjárta. Az ügy a császárig is eljutott. Azért nyúlt hosszúra a pereskedés, mert nem volt egyértelmű a mérgezés szándéka. A menyecske ugyanis szeretőt tartott, amiből látszólag következett volna, hogy megölje az urát. Ugyanakkor a vádlott és segítője Katsinka Kata váltig bizonygatták, hogy csak az ördögöt akarták kiűzni a kegyetlen férfiból, azért adagolták be neki a szert. A bíróságnak tehát azt kellett eldönteni, hogy tudatos gyilkosság történt vagy rosszul végződött babonaság. Valószínűleg az utóbbi állítás győzött, mert a két nőt nem ítélték halálra, hanem Talloson börtönbe zárták. Alábbiakban a nevezetes pert két részletben tárgyaljuk. Itt csak azokról a vallomásokról szólunk, amelyek a babonás étetésre vonatkoznak. A fiatal- asszony és szeretőjének viselt dolgaival az erkölcsökről írt következő fejezetben foglalkozunk. A per során világossá vált, hogy Cibulka Judit már régóta készült az étetésre. Többek között szeretőjét, Szabó Mátyást is megkérte, hogy hozzon neki valami alkalmas szert. A szerető azonban becsapta őt is és egy másik asszonyt is, mivel saját vizeletét adta át értékes szer gyanánt. Cibulka Judit vallomása szerint: „Még húsvét tájba hozott volt nékem Szabó Matyi bizonyos büdös vizet, mellet ő étetőnek mondott vala". Szabó Mátyás válaszában bevallotta turpisságát: „Igenis hoztam, de az nem étető vala, hanem az üvegbe belé hugyoztam és azt adtam neki". Ugyanezt cselekedte Szibánéval is, aki arra kérte, hozzon neki terpentint Kalocsáról. Természetesen ennyi idő távolából ma már nem tudjuk, hogy valóban becsapásról volt-e szó vagy a szerelmi varázslások egyik fajtájáról. A vizelet 161
