Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Az életmód néhány meghatározó elemének történeti–néprajzi képe
1845 júniusában panaszolta Orcsik Mihály a keceli tanácsnak, hogy bérese, Fejes Imre egy fáját kivágta „május fának". A legénnyel 1 forint kártérítést fizettettek, és 12 korbácsütést csaptak rá. Az 1791. évi keceli egyházlátogatási jegyzőkönyvben a keceli nép rossz szokásainak példájaként feljegyezték a szentiváni tűzugrás szokását. A helyi plébános tájékoztatása szerint a keceli hívek Keresztelő Szent János ünnepének előestéjén tüzet raknak, és azt átugrálják. 1793-ban Ambrus Mihály keceli mészáros az úriszék előtt alibit keresvén bizonygatta, hogy szeptember 21-22-én, „Szent Mihály nap előtti szombaton Máté evangélista napján" Halason járt, és ismerőseinél aludt. Azért is emlékszik, hogy a látogatás ekkor volt, „mivel Szent Mihály napja éppen egy héttel esvén utána, Ambrus Mihályt Mihály pohara áldomásának megadására kényszerítették". Szent Demeter a juhászok védőszentje, a Dömötör nap a juhászok legjelesebb ünnepe volt. 1829-ben Flaisz Mátyás panaszolta az úriszéknek, hogy Fejes István ellopta két jó birkáját. A per során kiderült, hogy a tettes más volt, de a tény tény maradt: „Kisa György házánál mindhogy a juhászok ott tartották a Dömötört, ott emésztették el". Az emberélet fordulói Születés 1768-ban, amikor a kalocsai úriszék vallatott egy csavargó asszonyt, aki 1754-ben elhagyta keceli férjét, megkérdezték tőle, valóban volt-e neki egy idétlen gyermeke. Válasza: „lett egy, mely azért idétlenül el lett, hogy a cseresznyét véle megkívántam". Többször olvashatunk a gyermekágyból fölkelő fiatal anya templomi „avatásáról". 1769-ben bevittek a kalocsai úriszék elé egy keceli leányanyát, aki korábban Kiskőrösön szolgált egy csizmadiánál, és teherbe esett az egyik segédtől. Az első gyerekét megölte, azért állt a bíróság előtt. Második szüléséről elmondta, hogy 3 hétig feküdte a gyermekágyat. „Utána Vadkertre ment magát beavattatni. Egy káplán avatta be." Az első gyermek utáni avatás a teljes értékű felnőtt asszonnyá válás jelképes alkalma volt. A keceli tanács egyik határozata 1814-ben egy menyecske kiszabott büntetését az avatás utáni időre halasztotta. Egyben az adat jól tükrözi a templomi avatás korabeli jelentőségét. „Turcsik György menye, Marin két órai áristomra és 12 korbátsokra ítéltetett, azon okért, hogy ő az utcán az elöljárókat tsúful káromlotta, de minthogy most terhes, az 12 korbátsokat megadni nem lehetne, el hagyattatott azon ideig, miglen meggyerekezik és az Templomba ki nem megy." „Meggyerekesedet" nő „bé avatását" emlegették 1774-ben is. 157
