Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
Az életmód néhány meghatározó elemének történeti–néprajzi képe
Néhány korabeli elnevezés: „egy pár kék asszonyi kapca", „egy pár asszonyi kapca ésfásli", „egy pár asszonyi kék kaptza" (1840). Csizma A keceli nők csizmaviseletére viszonylag sok adatunk van a XVIII-XIX. századból. A keceli tanács „gazdaasszonyának" bérében rendszeresen szerepelt az „egy pár új csizma", sőt ezen felül még „egy pár fejellés csizma" is. Többek között 1789-ből és 1815-ből találhatunk erre példát. 1792-ben Orcsik János egy pár csizmát vásárolt anyja számára. Ónodi István feleségének, Flaisz Katalinnak is volt csizmája 1841-ben, bár kiházasításakor nem szerepelt a ruhái között. Egy párat kapott az apósától, amikor férjével kiváltak a nagycsalád kötelékéből. Papucs A XIX. század első felében találkozhatunk vele a hagyatéki leltárakban és a peres iratokban. 1838-ban Morvái Erzsébet hagyatékában akadt egy pár papucs, „hozzá való egy pár kaptzá"-val, Flaisz Katalin hozományában ugyanebben az időben két pár papucs szerepelt. 1801-ben is emlegették, hogy egy korábbi időben öreg Ambrus Mátyásnénak papucsot is vett az egyik kocs- mároskodó fia. Ködmön „Ködmeny" alakban egy keceli adatot ismerünk rá. Orcsik János vásárolta 1792-ben anyja számára. Valószínűleg bőrből készült ujjas kabátféle volt. Mente 1824-ben Magyar Mihály feleségének hagyatékában szerepelt egy „Deb- reczeni mente". Valószínűleg posztóujjas volt. 1801-ben említették, hogy öreg Ambrus Mátyásnénak korábban mentét is vett a kocsmároskodó fia. Lázsiás 1843-ban emlegettek Kecel tanácsának jegyzőkönyvében „egy darab egy forintos lázsiást", amely nyakba akasztható női ékszer lehetett. Kiházasított lánynak adományozták férfitestvérei egy körmöczi arannyal, 20 birkával és egy rúgott borjas tehénnel együtt. 155
