Bárth János: Tájak mezsgyéjén (Kecskemét, 2005)
A paraszti gazdálkodás
Állattartás A parasztgazdaságok állatállománya 1823-ban Rátz András egésztelkes keceli jobbágy hagyatékában 77 különböző szarvasmarhát és 35 lovat írtak össze. Többségük, 50 szarvas- marha és 29 ló rideg állatként a távoli határban legelt. 1786-ban a gyönge borjúkat, kiscsikókat és a bárányokat nem számolva az egésztelkes Sebes- tény família állatállományát 36 szarvasmarha, 16 ló, 14 sertés és 227 juh alkotta.61 E jószágok többsége is rideg állatként a külső legelőkön legelt. A két nagygazda család állatállománya nem számított szokatlannak a korabeli Kecel életében. Viszonylag nagyszámú állatállományuk volt a fél telkes, sőt a negyedtelkes jobbágyoknak is. 1843-ban, amikor a féltelkes Pongrácz család megosztozott, az úrbéri földeket öröklő és az anyját is tartó Gergelynek maradt 2 ökör, 2 ló, 1 tehén, 3 sertés, 1 esztendős csikó. József kapott 4 ökröt, 1 esztendős üszőt és 3 sertést. 1840-ben, amikor a Hegedűs testvérek megosztoztak az V* telkes gazdaságon, a földet öröklő Pálnak jutott: két kocsis ló, két ökör, egy tehén, egy tinó. Jánosnak maradt 4 ökör, egy tehén, egy üsző.62 A frissen letelepedett keceliek nem hozhattak magukkal sok állatot. A XIX. század első felében ismerünk ugyan nagy állatállománnyal rendelkező keceli gazdákat, a fő tendencia mégiscsak az egy gazdaságra eső állatok számának, elsősorban a ridegmarhák számának csökkenése volt. Mindez összefügg a legelőterület csökkenésével. A sok állatot tartó jobbágygazdaságok jellegzetes korszakának a XVIII. század második felét és a XVIII-XIX. század fordulójának tájékát tarthatjuk. Juhászat A XVIII. században és a XIX. század első felében jóval nagyobb volt a jelentősége a juhászainak Kecel népéletében, mint a XX. században. Jellemző, hogy Vályi András a XVIII. század végén Kecelről szólva a juhászat fontosságát emelte ki.63 Az érsekség, mint földesúr és mint egyházfő jobbágyainak bárányaiból kilencedet és tizedet szedett. A dézsmajegyzékek tanulsága szerint 1772-ben 123, 1776-ban 150, 1780-ban 162,1788-ban 113 keceli gazdának voltak juhai. A XVIII. század végétől a báránydézsmát legtöbbször pénzben váltották meg a keceliek. « KÉL. II. Úr. ir. 1823 - BL. Kecel. Tjkv. 1786/26. 62 BL. Kecel. Tjkv. 1843/183,1840/82. 63 VÁLYI András 1796-1799. II. 327. 119 T
