Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT

pásztorok vétkeztek a csíkszentgyörgyi „constitutiok" ellen, állásukból elbocsátották őket.

144 Havasi legelön végzett, meg nem engedett, „hír nélküli" szénakaszálás valószínűleg nem számított egyedülállóan ritka vétségnek. Feltehetőleg nem minden eset került a megyeszéke elé. Bizonyára előfordult, hogy a havasbírák az illegális szénacsinálóval a helyszínen kiegyeztek. Madár János 1733. évi lesődi kaszálásainak ügye azonban a „szomszédsági diplomácia" kényes egyensúlyi helyzetét is érintette, ezért viszonylag sokat foglalkozott vele a csíkszentgyörgyi megyeszéke. 1733. május 6-án Tompos Kelemen úr, „Lesőd és Aklos havasbírája" vádolta Madár János bánkfalvi lakost, mivel „Lesődben hír nélkül kaszált volna". Madár János azzal védekezett, hogy „... eö az kászoníak kaszálását fogta volna fel". A csíkszentgyörgyi elöljárók szerint Madár János cselekedete ebben az esetben is „... Szent György Megyéjének is igen káros lett volna". A megyeszéke, nem tudván dönteni, úgy határozott, „... hogy Isten tavaszt adván érnünk, akkor revidialtassék in facie loci, hogy hol kaszált, vagyis a kászoniaktol hol vett volna rendet vagy kalangyát el".

145 Megesett, hogy a nyájak kárt tettek a kaszálókban. Ilyen esetet tárgyaltak 1796. október 24-én fernes Szent György Megyéjének Esküttei". Először felidézték „megyéjük" akkor még létező constitutióját, amely szerint, »... a' melj esztena társaságok pásztorai járásokban a' széna füvekben ... kárt tétetnek, meg fizessék". Ezek után határozatot hoztak a havasi kártétel ügyében: »... Mint hogy Fióka nevezetű esztena járásokhoz leg közelebb Küs Széked Teleké Nemes Megyénk kaszáló helje, a' meljbe ezen járás mellett Kár történvén, a' mint ki jött világoson, juhok által történt légyen a' kár, annak rendi szer ént meg betsültetvén a ' szénafű béli kár, extimáltatott volt 2 szekérre, eszerént az ottan nyaraló pásztorok, nevezetesen Szenyes György és Urus Demeter együtt lévő társaikkal meg füzetni tartoznak, közönségesen ítéltetett"}

46 A „nemes megye kaszálója" kifejezés a Küs Széked Teleké helynév esetében valószínűleg olyan területre vonatkozott, amelyet a „megye" az 1790-es években rendszeresen bérbe adott. Fentebb már idéztem azt a határozatot, amelyben arról volt szó, hogy Kotormányi Sándor Péter „Kristineben lévő havasi szénafűhelyén" az ott „telelő" Benedek Máté és Karácsony György károkat tettek.

147 Mivel május l-jén kelt a határozat, nyilvánvaló, hogy a kártétel télen vagy kora tavasszal, a „telelés" idején történt. Következésképp, nem egy közösségi kaszáló 144 CSISZEGYOPI. M. h. II. 121. p. 145 CSISZEGYOPI. M. h. I. 68. p. 146 CSISZEGYOPI. M. h. II. 104. p. 147 CSISZEGYOPI. M. h. II. 112. p.