Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT

havasi mezőség volt, amelyet rendszeresen tisztítani kellett a bokroktól, kövektől, hancsikoktól. A kaszálók másik része viszont bizonyára erdőirtással keletkezett. Fentebb már idéztünk egy határozatot, ahol felszólították a kaszáló állatteleltető használóját, hogy rendszeresen tisztítsa a rendelkezésére bocsátott területet.

140 1806-ban elégedetten írta be a jegyző a megyeszéki határozatok jegyzőkönyvébe: „Pro Anno 1806 Bolondos árendája bé jött, f. 50, a' mely által adatott a' Conservator Kasza Mihály kezére ad rationandum". A „megye" további öt esztendőre rendelkezett az árendálás jogáról: „... az árendás bírhassa békességesen öt esztendeig, emellé meg fizet minden esztendőre egy-egy pár sajtot négy-négy fontosokat, e mellett még tartozik az erdőt irtani, mellyre kötelezte is magát az árendás".

141 1820-ban, az összeíró biztosok kérdésére Csíkszentgyörgy lakosai a szénáról így nyilatkoztak: „... Réteink nem lévén, az erdőn tsinálunk szénát jót és elégségest, melyet onnan bajos úton hozunk haza".

142 Hasonlóképpen nyilatkoztak a bánkfalviak is. Az erdő szó ebben a szövegben a havas szó szinonimájának tekinthető. A megmaradt megyeszéki határozatokból fölöttébb nehéz képet alkotni a csíkszentgyörgyiek és a csíkbánkfalviak havasi szénakaszálásának rendjéről, valamint a havasi kaszálók birtoklási viszonyairól. Figyelemre méltó, hogy a megyeszéki határozatok nem szólnak évenkénti füosztásról, szénafű választásról, a „megye" által meghatározott időben történő közös, illetve egyidejű kaszálásról és hasonlókról, amelyek a szomszédos Negyedfélmegye havasának hajdani kaszálóhasználati rendszabályait jellemezték.

143 Tükröződik viszont valamiféle kettősség: egyrészt bizonyos területeken, bizonyos személyek számára a szénacsinálás tilalma, másrészt bizonyos területeken, bizonyos személyek számára a szénacsinálás szabadsága. Föltételezhető, hogy a tilalmak a bizonyára tilalmasnak nevezett havasokhoz, a szénacsinálási szabadság pedig az ún. szabad havasokhoz köthető. A szabad havasokkal kapcsolatba hozható családi kezelésű kaszálók adatai valószínűleg a magánbirtoklású kaszálók kialakulási folyamatának állomásait jelzik. Fentebb, más összefüggésben idéztem már azt az 1806. évi adatot, amelyben a havasi csordapásztorok illegális lesődi kaszálásáról esett szó. A határozatból kiderül, hogy a „nemes megye" közös havasi marhalegelőjén nem volt szabad „szénát csinálni", különösen nem szénát eladni. Mivel a 140 CSISZEGYOPI. M. h. II. 112. p. 141 CSISZEGYOPI. M. h. II. 118. p. 142 MOL. Consr. Czirakyána. Mikrofilmtár. 25 724 (Csíkszentgyörgy, Bánkfalva) 143 Vö.: U. KERÉKGYÁRTÓ Adrienne 1992. 32-33., 40-41.