Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT
Megye közönséges havassá erdein az el veszendő fákból Hamat égetnének egy esztendő elfolyása alatt, ha a Nemes Megye arra szabadságot engedne, melyre nézvést az Nemes Megye ily ...feltételekkel... meg engedi. 1- mo. Hogy meg alkuván az Nemes Megyével nyolcz magyar forintokba, hogy következendő Pünköst napjára az nyolcz forintot be adgya fent irt Ferencz András. 2- dv. Oly fákat vegyenek az meg égetésre, mely veszendő, nem élő, az az fenn álló odvas fákat is. 3- tiv. Ha egy ... élő ... fát fognának pusztítani, s abban meg tapasztaltatnának, minden élő fának ... három forint a büntetése. Mind ezeknek hathatós meg állására és teljesítésére kötelezi magát fent írt Ferencz András és kezesül adá csíkbánkfalvi András György havas bíránk atyánkfiát". Megjegyzés: „Minthogy magok élelmére szükséges 10 Kecske, megenged a Nemes Megye, hogy ottan legeltessék az erdő között". 136 1813-ban és 1814-ben Bükszád üveg csűri vállalkozók vették bérbe „Csíkszentgyörgy megyéjétől" a hamuzsírfőzés jogát. „... Anno 1813 die 5-ta Mártii Nemes Szent György Megye közönséges fluxusában meg egyezvén azon, hogy Bükszád Üveg Csűry Gubás Mihály és Farkas Miklós, G. Mikó Miklós eö Nagysága colonusi el árendálák az írt Nemes Megyétől az luggnak való fákot Bagjod patakán alul az Uz vizin éjszak felöl való Bük Erdőt 10, azaz Tíz német forintokért egy esztendőre. " jegyezték be 1813 elején a megyeszéke határozatainak sorába. 137 A Baglyod környéki „lúgnak való erdőt" 1813. szeptember 12-én „bükszád üveg csűri" Rátz Péter és Rátz István vették árendába a megállapodás napjától „Szent Márton napjáig". 13 * Ugyancsak a Baglyod patakán alul lévő lúgnak való erdőt adta bérbe csíkszentgyörgy megyéje 1814 Böjtmás hava 18-án, 7 forint árendáért 1814 karácsonyáig Bükszád üveg csűri Vaszi János és Tódor Simon jobbágyoknak. Az árendadíj befizetéséért csíkbánkfalvi Tamás János lófő vállalta a kezességet. 139 Szénafű, szénakaszálás, szénacsinálás „Csíkszentgyörgy megyéjének" havasaiban a történeti forrásokkal elérhető időben mindig léteztek különféle eredetű kaszálók. A „széncsinálásra" alkalmas helyek egy része valószínűleg időtlen idők óta erdei tisztás, 136 CSISZEGYOPI. M. h. II. 96. p. 137 CSISZEGYOPI. M. h. II. 128. p. 138 CSISZEGYOPI. M. h. II. 129. p. 139 CSISZEGYOPI. M. h. II. 131. p.
