Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

KAPCSOLATOK A KÜLVILÁGGAL

A HAVASI TANYA Településnéprajzi fogalmak: szórványtelepülés, tanya, farmtanya Csinód, Egerszék és a hozzájuk kapcsolódó Gyürke szétszórt emberi telepeinek hálózata egy azok közül az erdélyi hegyi tanyákból álló szórványtelepülések közül, amelyeket magyarok hoztak létre, és amelyeknek házaiban mindig magyarok laktak. A szórványtelepülés az emberi megtelepedésnek olyan módja, amelynél a szomszédos lakóhely-egységek egymással nem érintkeznek, hanem munkatér-egység szerepű földek ékelődnek közéjük. Más szóval: a szórványtelepülésü lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt viszonylag távol állnak egymástól. Telkeik, udvaraik között kaszálók, legelők, szántók, erdők terülnek el. A szórványtelepülés alapegysége az a „magányos" családi telep, amelyet a XX. század végi, XXI. század eleji magyar köznyelv tanyának nevez. Egy-egy terület: puszta, határrész, havas tanyáinak sokasága alkotja azt a településformát, amelyet a településföldrajz és a településnéprajz szórványtelepülésként emleget.

248 A szórványtelepülések egyik, Erdélyben különösen jellemző formája: a hegyi szórványtelepülés. Román változata nagy területeken elterjedt.

249 Magyar változatai a székelyföldi havasokban alakultak ki.

250 Tanulmányomban a szórványtelepülés alapegységét a XX. század végi, XXI. század eleji magyar köznyelv gyakorlatának megfelelően tanyának nevezem, annak ellenére, hogy az Úz-völgyi tájon, Erdély más tanyás területeihez hasonlóan, a tanya szót eredendően nem használták a „magányos" családi telep jelölésére. A Székelyföld lakói a tanya szót, a szórványtelepülés alapegységének megnevezését, a magyar rádióból, televízióból, újságokból ismerték meg. Ha valakinek ideiglenesen lakott gazdasági telepe volt a havasokban, azt ősi magyar szóval szállásnak, nevezte. Ha valaki végleg letelepedett a kaszálóján, családi telephelyét azzal a szóval illette, mint a falusi, városi ház telkét, pl. bennvalót, életei stb. mondott.

251 Az Úzvölgyiek jobbára csak házról, csűrről, udvarról, házkertröl, csűrkertröl beszéltek, a bennvaló szót sem használták. Az a tény, hogy a csinódiaknak és az egérszékieknek nincs domináns szavuk a tanyai telephely, a telek megnevezésére, valószínűleg összefügg gyimesi származásukkal. Nevezetesen azzal a körülménnyel, hogy a gyimesi térfoglalás is szállásokból formálódott tanyák útján zajlott le. Más szóval, a csinódiak és az egerszékiek 248 A szórványtelepülés fogalmáról bővebben: BÁRTH János 1996. 203-204. 24y VUIA, Romulus 1937. 4-10. 250 BÁRTH János 2001/a. 5-11., 102-106. 251 BÁRTH János 2001/a. 8-9.