Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

KAPCSOLATOK A KÜLVILÁGGAL

származáshelye sem történelmi falu évszázados utcákkal, terekkel, hanem eredendően szórványtelepülés, amelynek központi részei besűrüsödtek és faluszerü település formáját öltötték. Jellemző Cs. Sebestyén Károly 1909ben leírt rácsodálkozó megfigyelése arról, hogy a gyimesieknek rendes házhelyük sincs, mert udvaraikat ugyanolyan buja fíi borítja, mint a kaszálóikat.

252 Amikor a csinódi és az egerszéki szétszórt emberi telephelyeket és a rajtuk álló épületegyütteseket a tanya szóval jelölöm, természetesen a magyar tanya szó farmtanya jellegére gondolok.

253 Ilyen értelemben a csinódi és az egerszéki tanya igazi farmtanya, vagyis állattartó, szénatermesztő, földművelő, erdőmunkás család tulajdonában és használatában lévő, állandóan lakott, egyedül álló, külterületi telep. Családi otthon és teljesértékü gazdasági udvar. Birtokosának általában nincs másik lakóháza. Körülötte terül el a hozzá tartozó termelőhely: a kaszáló, a szántóföld, a legelő, az erdő. A természeti környezetben álló épületegyüttes a benne élő emberekkel és a hozzá tartozó földekkel együtt gazdasági, települési és társadalmi egységet alkot. Tanyai telephelyek a tájban Erdély szórványtelepüléseinek többsége lehetőleg elkerülte a hegyvidékek túlságosan mély, patakvizekkel áztatott, erdővel borított völgyeit. Ehelyett a hegyi tanyák inkább völgyekkel tagolt, enyhén hullámos területű, napsütötte fennsíkokon, a hegyek déli fekvésű kis lapos vállain, platóin, teraszain, nagy kiterjedésű, lankás hegyoldalakon jöttek létre.

254 Ezzel szemben a gyimesi csángók tanyáinak többsége a patakvölgyekbe települt. A gyimesi tájon az erdők irtása és vele együtt az emberi térfoglalás a Tatros mellékpatakainak szük völgyeiben egyre följebb emelkedve haladt előre. A Felső-Uz-völgybe áttelepült gyimesi csángók a tanyahálózat megvalósításában jobbára a gyimesi példát követték. Az Uz-völgyi tanyák többsége folyóvölgyekben jött létre. Kisebb részük került csak magasabb platókra. A patakvölgyekben létrehozott tanyák alapvetően kétfélék, abból a szempontból, hogy milyen közel helyezkednek el a folyamatosan növekvő patakhoz. A pataktól mérhető távolságuk viszont legtöbbször összefügg a völgy szélességével. a CS. SEBESTYÉN Károly 1909. 190. '

3 BÁRTH János 2001/a. 204-207. 14 VUIA, Romulus 1937. 6-7. - BÁRTH János 2001/a. 157-158.