Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

KAPCSOLATOK A KÜLVILÁGGAL

Csekefalván bérelt duba típusú autó segítségével Szeredán és a Gyimeseken át elutazott a moldvai Lárgutára. Vendégeskedtek, szétnéztek, majd hazafelé elhozták a lány ágyneműjét, ruháit: a perefermot. A következő év februárjában a fiatalok megesküdtek a csíkszentgyörgyi községházán. Oltár elé nem állhattak, mert a fiatalembernek már volt egy korábbi felesége. Idővel a leány szülei is kijöttek Erdélybe, hogy szétnézzenek a magas hegyek tájékán. Sőt egy másik lányuk is talált magának férjet az Uz völgyében. A házassági kapcsolat gazdasági kapcsolatot vonzott. A fiatalember és tágabb családja a szükséges bort és a törökbúzát minden évben Larguta-ból hozza Csinódra. A Csinód és Egerszék társadalmába bekerült moldvai csángó menyecskék között akadt olyan, akinek családjában otthon már nem beszéltek magyarul. Egerszékre kerülve azonban néhány év alatt tökéletes magyar nyelvtudásra tettek szert. A fentebb emlegetett Lärguta-i fehérnépek magyar nyelvtudása is hagyott némi kívánnivalót, amikor az Uz völgyébe vetette őket a sors. Csinód és Egerszék magyar világában azonban hamarosan nyelvhasználatukat tekintve is csinódivá, egerszékivé formálódtak. Tudunk olyan csinódi anyósról, aki évekig regulázta a vele egy udvarban élő moldvai csángó menyét. Állandóan rászólt, kijavította beszédét. Még a moldvai magyar tájszavakat is igyekezett csinódiasítani, illetve csinódi kifejezésekkel helyettesíttetni. Az előbbi példából is láthattuk, hogy az Úz-völgyiek XX. század végi, XXI. század eleji házassági kapcsolataiban vezérszerepet töltött be egy Bakó megyei falucska, a fölöttébb kis lélekszámú Lárguta, vagy Máriafalva.

247 A hangadó egerszéki és csinódi csángóknak enyhén szólva nincs jó véleményük Lárgutaról. Szegényeknek, részegeseknek tartják a Lärgutaiakat, akik a saját termésű borukat mind megisszák. Bagoly mondja verébnek - idézhetnénk, hiszen a csinódiak és az egerszékiek pálinkaivó igyekezete sem utolsó. Évtizedeken át megfigyelhető volt, hogy a „falusiak", az alcsíki falvak lakói enyhén lenézték a havasi tanyák csángóit. Az egerszékiek és a csinódiak ebből a lenézett helyzetükből szólják le a Lárgufa-iakat. A moldvai Lärguja falura : DOMOKOS Pál Péter 1941. 182-183. a Csinódra és Egerszékre került menyecskék őseinek 1929-ben feljegyzett családneveivel: pl. Ferencz, Marci, Veress, Kolca, Német.