Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

nyosi lapjait, amelyek házankénti, háztartásonkénti bontásban népességi adatokat is tartalmaznak. Ezeknek az összeírásoknak közös tulajdonságuk, hogy nem erényük a pontosság. Az efféle számbavételek, összeírások régi hivatali szokás szerint mindig télen, legtöbbször januárban készültek, januárban viszont fölöttébb nehéz a távol fekvő havasi tanyákat elérni. így az összeíró birtokosok némely esetben bizonyára az elérhető tanyák népének bemondása alapján egyszerűsítették feladatukat. Megfigyelhető, hogy amint távolodunk Csíkszentgyörgy falutól, úgy bizonytalanodnak az adatok. Legkuszább mindig a csobányosi kép. Mondhatnánk: minden mezőgazdasági összeírásnak Csobányos a gyenge pontja. Mindebből következik, hogy a mezőgazdasági nyilvántartások havasi gazdákat felsorakoztató lapjai sokféle mikrovizsgálat elvégzésére nyújtanak lehetőséget, de összesítő számításokra és összesített számadatok megfogalmazására jórész alkalmatlanok. Ugyanez vonatkozik, itt nem részletezhető, más okok miatt, Madarász Ferenc plébános fentebb már hivatkozott 1967. évi családi kartonjaira is. Korszakolás, korszakok Az Uz-völgyi tanyavilág kialakulásának és vele összefüggésben az Uzvölgy csángó népesedéstörténetének három korszaka különíthető el: az 1920 előtti, az 1920-tól 1950-ig terjedő és az 1950 utáni korszak. 1. Az 1920-ig terjedő első korszak a tanyásodás és a csángó letelepedés kezdeti időszaka volt. Kevés ember lakott a tájon és néhány tanya jelentette a leendő tanyavilág csíráját. 2. Az 1920-tól 1950 tájáig terjedő korszakban a gyimesi migráció, korábbinál jóval nagyobb újabb hulláma érte el az Uz-völgyet. A lakosok és a tanyák elsősorban a folyamatos beköltözés révén szaporodtak, bár az 1930as évektől a belső népszaporulat is növelte a népesség számát és a tanyahálózat sűrűségét. A szaporodás ellenére az 1940-es évek első felében a tanyák még viszonylag ritkán álltak. Legtöbbször nagy távolság húzódott közöttük. 3. 1945 után, de 1950 tájától mindenképpen felgyorsult a tanyák sűrűsödésének és a tanyai népesség létszámnövekedésének folyamata. Változatlanul érkeztek még lakosok Gyimesből, de a korábbinál jóval kevesebben. A tanyák sűrűsödését és a népességszám rohamos növekedését a XX. század első felében letelepült Uz-völgyi lakosság magas népszaporulata serkentette. A tanyák és a népesség száma az 1960-as évek első felében érte el a csúcsot. Az 1960-as évek második felében és az utána következő 1970-es, 1980-as években az Úz-völgyben is folyamatosan éreztette kedvezőtlen hatását az ideológiai megalapozottságú, szocialistának mondott agrárpolitika, iparpolitika és „vidékfejlesztési" politika. Néhány új