Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

tanya létrejött ugyan ezekben az évtizedekben is, de inkább a tanyák egy részének elnéptelenedése, pusztulása és a tanyai népesség jelentős fogyása, nagyarányú elköltözése, szétszóródása voltjellemző. A XX. század első fele (1. és a 2. korszak) A XX. század első évtizedének közepétől 1920-ig a Felső Úz-völgyi tájon az alábbi helyeken jöttek létre farmtanyának nevezhető állandóan lakott telephelyek: Lesödön, ahol idősebb Fodor György, más néven: Tankó Emre Gyurka és sógora Gábor Péter, más néven György Péterke hozott létre egy-egy tanyát. Egerszék bűtejin, ahol Tankó Péter Gábor, illetve fia, Tankó Péter, más megnevezéssel Gábor Péter telepedett le. Az Egerszék pataka felső folyásának völgyében, ahol először Farkas János telepedett le, de hamarosan tanyát építettek fiai Farkas Imre és Farkas József is. Az Egerszék pataka középső folyásának völgyében, ahol Tankó György Vajda és talán Tankó István Vajda is létrehozta tanyáját. Az Egerszék pataka és Csinód pataka összefolyásától délre, a későbbi egerszéki templom melletti mély völgyben, ahol Tankó Fülöp lakott népes családjával. Ez a települtség 1920 táján Csinód és Egerszék területén valószínűleg 9 tanyát, 9 családot és körülbelül 50 állandó lakost jelentett. Ehhez hozzávehetjük még Póra György gyürkéi tanyáját és a kétlaki életet élő Tankó Imre Túlit gyürkéi telephelyét. Az első tanyaépítők sikerén fölbuzdulva, a nagy lehetőségek reményével 1920 után újabb és újabb gyimesi családok érkeztek az Úz-völgyi tájra. Valószínűleg még az 1920-as években települt le Tankó István Pili az Egerszék pataka völgyében, a Tankó Vajdáktól délre, Virág Károly az Egettvész egyik magas kaszálóján, valamint Tankó Károly Pistacska és a Mézes Bálintnak is nevezett Tankó Bálint Jánoska. Az 1930-as években megnövekedett a letelepülők száma. Legalább húsz új tanya keletkezett. Az 1930-as években érkezettek nevei a teljesség igénye nélkül: Fodor Károly (Őrház pataka, 1934), Rusz Péter (Fenyőfeje, 1937— 1938), Kulcsár Gábor (Őrház pataka, 1938), Tankó András Lukács (Úz mellyéke, 1938), Szőcs Dávid (Egettvész észokja, 1932), Tímár Péter (Aklosbérce pataka, 1938), Tímár György (Aklosbérce pataka), Fodor István (Csinód pataka), Fodor János (Csinód pataka), Fodor Péter (Csinód pataka), Tankó György, „Gyuri Péter" (Úz mellyéke), Bilibók Miklós (Katirésze),