Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN
tükrözi a valóságot. A megjelölt két év viszonylag közel áll a „tájra kerülés" idejéhez, hiszen Fodor György 1902-ben hagyta el Gyimest és 1902-ben állt havasi marhapásztorként Bánkfalva szolgálatába. 1902-ben első kaszálóját is megvette Lesődben, de hosszú ideig nem telepedett rá, csak szénacsináláskor tanyázott ott a családja. Lesődi letelepedésére 1911 őszén került sor, amikor elkészült a saját kaszálóján épített háza, és az új házba családjával együtt állandó lakosként beleköltözött. 1911-ben vált tehát tanyás gazdává, lesődivé, ha úgy tetszik: Uz-völgyi tanyai lakossá. Tudományos megfontolások alapján tehát Úz-völgyi letelepedésének időpontjaként az 191 l-es esztendőt érdemes szerepeltetni. Az 191 l-es születésű és a XXI. századot is megélt lesődi Fodor György, illetve a Farkas nemzetség egy-két tagja* a még öregebbek hajdani elbeszélései alapján úgy tudja, hogy a gyimesi csángók közül az Úz-völgyi tájon Tankó Péter, illetve apja, Tankó Péter Gábor települt le először az Egerszék bűtejin, állítólag 1906-ban. Őt követte Farkas János, a később Farkasok néven emlegetett egerszéki területen. Utána telepedett le Fodor György, aki 1911 őszén Lesődben lett tanyalakó, valamint Tankó Péter testvére a Kicsi Lobban tanyát építő Tankó Fülöp. Tankó Péter letelepedésének 1906-os évszáma a XXI. század elején jószerével ellenőrizhetetlen, de valószínűleg helyes. Idősebb Fodor György Lesődbe költözésének 191 l-es évszáma garantáltan pontos, mert a XXI. századot is megélt ifjabb Fodor György megszületése utáni napokhoz köthető az új lesődi tanyaház használatba vétele. Mindebből következik, hogy a nagy nemzetséget alapító Farkas János Rajkó egerszéki letelepedése az 1907 és 1910 közötti évekre tehető. Utóbbi vélekedést anyakönyvi adatok is valószínűsítik. Az anyakönyvek tanulságtétele A gyimesi csángók Úz-völgybe településének kezdő időpontja azért sem helyezhető a XX. század eleje előtti évekre, mert korábban nincs nyomuk csángóknak a szentgyörgyi egyházi anyakönyvekben. Igaz, az áttelepült csángók ezer szállal kötődtek kibocsátó gyimesi pátriájukhoz, ezért az emberélet fordulóihoz kötődő egyházi ténykedéseket hosszú ideig igyekeztek gyimesi papokkal elvégeztetni. Voltak olyan asszonyok, akik hazamentek a Gyimesbe szülni, és gyimesi templomokban kereszteltették meg gyermekeiket. Mivel az első évtizedekben az Úz-völgyiek házassági kapcsolatai szinte kizárólag Gyimes felé vezettek, bizonyára sok Úz-völgyi fiatal valamelyik gyimesi plébánián kötött házasságot. Bármennyire kötődött is az első Úz-völgyi tanyák népe Gyimeshez, és bármennyire jellemző volt, hogy az Úz-völgyiek gyimesi papok szolgálatait