Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

tükrözi a valóságot. A megjelölt két év viszonylag közel áll a „tájra kerülés" idejéhez, hiszen Fodor György 1902-ben hagyta el Gyimest és 1902-ben állt havasi marhapásztorként Bánkfalva szolgálatába. 1902-ben első kaszálóját is megvette Lesődben, de hosszú ideig nem telepedett rá, csak szénacsináláskor tanyázott ott a családja. Lesődi letelepedésére 1911 őszén került sor, amikor elkészült a saját kaszálóján épített háza, és az új házba családjával együtt állandó lakosként beleköltözött. 1911-ben vált tehát tanyás gazdává, lesődivé, ha úgy tetszik: Uz-völgyi tanyai lakossá. Tudományos megfonto­lások alapján tehát Úz-völgyi letelepedésének időpontjaként az 191 l-es esztendőt érdemes szerepeltetni. Az 191 l-es születésű és a XXI. századot is megélt lesődi Fodor György, illetve a Farkas nemzetség egy-két tagja* a még öregebbek hajdani elbeszélései alapján úgy tudja, hogy a gyimesi csángók közül az Úz-völgyi tájon Tankó Péter, illetve apja, Tankó Péter Gábor települt le először az Egerszék bűtejin, állítólag 1906-ban. Őt követte Farkas János, a később Farkasok néven emlegetett egerszéki területen. Utána telepedett le Fodor György, aki 1911 őszén Lesődben lett tanyalakó, valamint Tankó Péter testvére a Kicsi Lobban tanyát építő Tankó Fülöp. Tankó Péter letelepedé­sének 1906-os évszáma a XXI. század elején jószerével ellenőrizhetetlen, de valószínűleg helyes. Idősebb Fodor György Lesődbe költözésének 191 l-es évszáma garantáltan pontos, mert a XXI. századot is megélt ifjabb Fodor György megszületése utáni napokhoz köthető az új lesődi tanyaház használatba vétele. Mindebből következik, hogy a nagy nemzetséget alapító Farkas János Rajkó egerszéki letelepedése az 1907 és 1910 közötti évekre tehető. Utóbbi vélekedést anyakönyvi adatok is valószínűsítik. Az anyakönyvek tanulságtétele A gyimesi csángók Úz-völgybe településének kezdő időpontja azért sem helyezhető a XX. század eleje előtti évekre, mert korábban nincs nyomuk csángóknak a szentgyörgyi egyházi anyakönyvekben. Igaz, az átte­lepült csángók ezer szállal kötődtek kibocsátó gyimesi pátriájukhoz, ezért az emberélet fordulóihoz kötődő egyházi ténykedéseket hosszú ideig igyekez­tek gyimesi papokkal elvégeztetni. Voltak olyan asszonyok, akik haza­mentek a Gyimesbe szülni, és gyimesi templomokban kereszteltették meg gyermekeiket. Mivel az első évtizedekben az Úz-völgyiek házassági kapcso­latai szinte kizárólag Gyimes felé vezettek, bizonyára sok Úz-völgyi fiatal valamelyik gyimesi plébánián kötött házasságot. Bármennyire kötődött is az első Úz-völgyi tanyák népe Gyimeshez, és bármennyire jellemző volt, hogy az Úz-völgyiek gyimesi papok szolgálatait

Next

/
Thumbnails
Contents