Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

vették igénybe, az Úz-völgyiek, mivel a csíkszentgyörgyi plébánia területén laktak, előbb-utóbb találkoztak a csíkszentgyörgyi egyházzal. Csecsemők a havasokban is születtek, mégpedig nyári dologidőben is. Ezek megkeresztelése a csíkszentgyörgyi papokra várt. A gyermekhalandóság korában a havasokban is meghaltak gyermekek, akiket legtöbbször apjuk földjének szélén, családi sírkertekben csíkszentgyörgyi papok temettek el. Ezeknek az egyházi ténykedéseknek általában nyoma maradt a csíkszentgyögyi egyházi anyakönyvekben.

190 Figyelemre méltó, hogy ezek a nyomok meglehetősen későn, az 1910-es évek táján kezdtek feltünedezni. A XX. század első évtizedeinek csíkszentgyörgyi anyakönyvi bejegyzéseiből igyekeztem kigyűjteni mindazokat az adatokat, amelyek a csíkszentgyörgyi plébánia területén élő havasi lakosokra vonatkoztak. A bejegyzések között viszonylag sok csobányosi akadt. A XX. század elején azonban a Csobányos fogalma nem pontosan azt a csángó Csobányost jelentette, mint a XX-XXI. század fordulóján, hanem a fűrésztelepet, a „gyárat". Az anyakönyvekben Csobányos lakóhellyel elsősorban a „gyár" sokszor távoli vidékekről származó, német, szlovák nevü munkásai szerepeltek. Ezért ezeknek az adatoknak a csokorba szedését most mellőzöm. Az anyakönyvekben elsősorban a csángó tanyalakók feltűnését kerestem. Ezért különösen figyeltem arra, hogy a különböző Úz-völgyi helynevek mikor és hogyan szerepeltek az anyakönyvek lakóhely (Domicilium) és születési hely (Locus nativitatis) rovataiban. Maguk az anyakönyvi bejegyzések azért tarthatnak számot érdeklődésünkre a két világháború közötti évtizedekből is, mert mögöttük meghúzódnak az Úz-völgyi csángó családok, amelyekről használható összeírás nem került elő a XX. század első feléből. A kereszteltek anyakönyvében az első havasi csángó szereplőnek az a Tankó János tekinthető, aki 1904 szept. 24-én született, és akit 1904. szeptember 29-én keresztelt meg Mihály Domokos csíkszentgyörgyi segédlelkész. Apját Tankó Imre Muzsikásnak, anyját Tankó Ilonának hívták. A lakóhely rovatba a „Csíkszentgyörgy-Borda havas" földrajzi név került, amely név egy Csobányos patakától északra eső területre vonatkozik. Sajnos, bármennyire kiváló is ez a korai adat, azonosítási gondok miatt sokra nem megyünk vele. Valószínű, hogy a bejegyzésben szereplő házaspár és gyermeke nem vált részesévé a szűken értelmezett Úz-völgyi társadalomnak. Valahol Csobányos tájékán tanyázott szeptember második felében a gyimesi Tankó Imre Muzsikás, amikor gyermeke megszületett. Az első „igazi" Úz-völgyi csángó tanyalakó adata 1911. október 22-én került a csíkszentgyörgyi kereszteltek anyakönyvébe. Ezen a napon 190 CSISZEGYOPI. Keresztekek anyakönyve 1893-1911., 1911-1944. - Házasultak anyakönyve 18961954. Halottak anyakönyve 1903-1925., 1926-1956.