Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

keretében, családonként szállingózva teremtették meg új szórványtelepülésüket. A számba jöhető források, családtörténeti adatok alapján feltételezhető, hogy az első Gyimesből áttelepülő családok a XX. század elején vették meg birtokaikat és 1910 táján építették föl tanyáikat az Úz-völgyi tájon.

186 Fentebb már szó esett róla, de most újra szóba kell hoznom, hogy valamikor az 1960-as, 1970-es években az Egerszék pataka mellett lakó Tankó Árpád csángó gazda, aki akkortájt a megyebírói feladatokat ellátta a havasi tanyavilágban, az egerszéki templom számadáskönyvében négy oldalon feljegyzést készített arról, hogy bizonyos egerszéki és csinódi családok honnan és mikor érkeztek Úz-völgyi lakóhelyükre.

187 A honnan? kérdéssel nem lehetett különösebb gondja, hiszen a legtöbb család kiválóan emlékszik a saját származáshelyére. Sokan azt is számon tartják, hogy mások honnan, melyik gyimesi patakból indultak el az Úz-völgybe. A mikor? kérdéssel azonban valószínűleg meggyült a baja. Kutatásaim során többször megfigyeltem, hogy a csángó ember talán az átlagosnál is nehezebben boldogul az évszámokkal, a dolgok, az események időbeliségének átlátásával. Előfordult például, hogy egy idős ember, aki kiválóan tudott beszélni a hajdani csinódi gazdálkodásról, életmódról, többszöri próbálkozás után sem tudta meghatározni, hogy mikor házasodott. így nem csodálkozhatunk azon, hogy Tankó Árpád feljegyzéseiben a legtöbb jövevény érkezésének időpontjára nem utal évszám, vagy ha igen, az fölöttébb bizonytalan.

188 A bizonytalan jelző különösen áll a legelső letelepülők XIX. századinak jelzett letelepedési időpontjaira. Mivel ezek az 1890 körüli érkezési évszámok a XXI. század elején terjedőben vannak az Úz-völgyi közvéleményben, alább röviden foglalkoznom kell velük. Tankó Árpád az Egerszék bűtejin letelepedett Tankó Péter, az Egerszék pataka felső folyásának völgyében letelepedett Farkas János és az Egerszék pataka középső folyása táján letelepedett Tankó Vajdák esetében jelölte meg érkezési időpontként az 1890-es éveket. Lehet, hogy beszélgetőtársai elbeszéléseire hagyatkozva saccolta a leírt időpontokat, valószínűbb azonban, hogy valamiféle közszájon forgó hagyományt vetett papírra. Ez az érkezési időmeghatározás azonban jelentősen eltér a tudományos módszerekkel megállapítható 1910 körüli letelepedési dátumtól. Hasonlóképpen vélekedett a História Domust író csíkszentgyörgyi plébános, amikor 1948-ban feljegyezte: „Csángók a gyimesekböl 1910-ben kezdettek betelepülni Egerszék és Csinód részekbe". CSISZEGYOPI. Hist. Domus. 5. p. A számadáskönyvet Tankó József Vajda, Egerszék, 606/a. sz. alatti lakos őrzi. A tanulmányomban használt megnevezése és rövidítése: Tankó Árpád megyebíró számadáskönyve, TÁMSZ (1967-1990). Tankó Árpád csángó írásbelisége nehezen birkózott meg az „1930-as évek" időmeghatározás papírra vetésével. Ezért azoknak a neve elé, akik az 1930-as években érkeztek, a 193-as szám került.