Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Gráfik Imre: Gondolatok a tanyákról – egy el nem készült néprajzi dokumentumfilm kapcsán
dig a rendszerváltás a Magyar Televízió szervezetében, programjában olyan személyi és tartalmi módosulásokat eredményezett, amelyek az egykori elképzelés realitását megkérdőjelezték. Azóta visszatérve a Néprajzi Múzeumba, több alkalommal felvetődött, hogy immár a múzeum saját filmstúdiója keretében ismét elő lehetne venni a tanya film kész forgatókönyvét, s az esetleges/szükséges változtatások után érdemes lenne megvalósítani az egykori tervet. Indoklásként elegendő arra utalni, hogy kevés és csak résztémákat feldolgozó néprajzi dokumentumfilm áll rendelkezésünkre a magyarországi tanyákról.19 A hivatkozott forgatókönyv főcíme: Magyar tanyák, őt részből áll, s a címlap leírása szerint, szakértő: dr. Gráfik Imre néprajzkutató, forgatókönyv: Szakály István. Az öt önálló egység az alábbiak szerint tagolódik: 1. rész 2. rész 3. rész 4. rész 5. rész A tanyákról általában - 19 gépelt oldal A nagykun tanya — 20 gépelt oldal A szemtermelő tanya - 17 gépelt oldal Szegedi tanyák - 16 gépelt oldal Bokortanyák - 17 gépelt oldal Nem ez a megfelelő alkalom és hely, hogy a 89 gépelt oldal terjedelmű forgató- könyvet közzétegyük, mindössze rövid részleteket kívánunk felidézni belőle, azzal a kettős szándékkal, hogy egyfelől ráirányítsuk a figyelmet egy lassan már tudomány- történeti dokumentumként is felfogható kéziratra, másfelől pedig jelezzük: szaktudományunk adós a magyar tanya filmes megörökítésével. 1) A tanyákról általában (E részt Szakály István Erdei Ferenc emlékezetére dedikálta) A forgatókönyv első része felidézi a regionális szabadtéri néprajzi múzeumokba telepített és az Alföld különböző pontjain található tanyák képét. Ez a rész tartalmazza a leghosszabb kommentárt, azokat az összefoglaló információkat, amelyek a tanyák kialakulására, történetére és jelenére vonatkoznak. S noha a részletkérdések a további egységekben kerülnek kibontásra, már itt utalás történik bizonyos fejlődési sajátosságokra: „A tanyákat egymással nem kötötte össze út, mindegyiknek külön kijáró útja volt a dűlőútra, amely a dűlőbeli tanyákat a városba, községbe vivő főútvonalba csatolta. Ez az elhelyezkedés is hivatva volt jelezni, hogy ezek [az] épületek, az ottlakók a városhoz, településhez tartoztak, s csak a nagyobb települések termelési célból kihelyezett részei. A szántóföldi tanyarendszer kialakulása idején ettől eltérő elhelyezkedési formák is feltűnnek az Alföldnek két helyén, Szarvas és Nyíregyháza környékén. ” 19 Lásd: HOPPÁL Mihály 1972; Filmkatalógus 1995; TAR1 János 2002. 75
