Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Gráfik Imre: Gondolatok a tanyákról – egy el nem készült néprajzi dokumentumfilm kapcsán
tanulmánykötet12 eredményei ellenére — máig nem tekinthető lezártnak. Erre utalnak Bárth János legújabb összefoglaló településnéprajzi munkájában kifejtett gondolatai: „A tanyasorok kialakulásának okait kellő alapossággal még nem tárta föl a tudomány... A tanyasorok kialakulásának helységenként különböző okai lehettek. Valószínűnek látszik, hogy a korábbi vélekedésekkel ellentétben, a tanyasorok formálódásában kevés szerep jutott a csoportosulásra, tömörülésre törekvő szláv települési hagyománynak,13 a spontaneitás véletlenszerűségének14 és más hasonlóknak. Inkább tarthatjuk befolyásoló tényezőnek a birtokviszonyokat, a határhasználati módokat, a parcellázási körülményeket, a közlekedési adottságokat és legfőképpen a helyi hatalmi vagy parasztközösségi szabályozást. E befolyásoló tényezők feltárása a jövendő kutatások feladata.”15 Az alföldi mezővárosok kultúrájának avatott kutatója, Szilágyi Miklós is úgy véli, hogy: „A szállások - tanyák 18. századi kialakulását egyébként időszerű lenne újravizsgálni, különös tekintettel arra, hogy Gráfik Imre, 1988. 156-176. koncepcionális értékű ötletei komoly megfontolást érdemelnek.”16 Legújabban a Duna-Tisza közének migrációs folyamatait vizsgálva állapítja meg Juhász Antal, hogy: „Míg a 18. századi szervezett telepítési akciók révén előbb faluk létesültek — amelyek határában utóbb kibontakozott a tanyás gazdálkodás —, addig a 19. század második felében és a századelőn parcellázott puszták elsődleges településformája a tanya... Mind a közbirtokossági legelőkön, mind a földesúri parcellákon gyakori a tanyasorok kibontakozása... e kérdésnek még kevés az irodalma és a sortanyák eredeztetéséről az elődök (pl. Erdei Ferenc) megállapításai erősen vitathatók.”17 A falusi (és tanyai) népesség életmód- és életformaváltásával kapcsolatos néprajzi kutatások iránti érdeklődés akkortájt fellendülőben volt. Ennek következményeként a néprajzkutatók eredményei iránt nemcsak a néprajzi szakfolyóiratok, periodikák érdeklődtek.18 Mindezen tényezők együttesen hatottak oda, hogy megfogalmazódott egy a magyar tanyákról szóló TV film forgatásáról, illetve megrendezéséről szóló terv. 1982-ben elkészítettem a néprajzi szakanyagot, s a tématervet arra nézve, hogy a Néprajzi Múzeumban már rendelkezésre álló anyagon kívül milyen felvételekre van, illetve lehet még szükség. Az anyagot átadtam Szakály István szerkesztőrendezőnek, aki a Magyar Televízió Közművelődési Főosztálya Társadalomtudományi Osztályának dolgozott. Több konzultáció után Szakály István elkészítette a forgatókönyvet, mely 613/92/84 kódszám alatt került előterjesztésre. A nagyívű elképzelés sajnos azonnal nem kapott lehetőséget, s a későbbiek során olyan változások történtek, amelyek nem tették lehetővé az eredeti elképzelés megvalósítását. Az 1980-as évek közepét követően én Budapestről Szombathelyre költöztem, ami együtt járt szakmai érdeklődésem változásával. Az évtized végén pe12 PÖLÖSKEI Ferenc - SZABAD György 1980. 13 ERDEI Ferenc 1942. 225. 14 MENDÖL Tibor 1928. 48-49. 15 BÁRTH János 1996. 201. 16 SZILÁGYI Miklós 1995. 398. 17 JUHÁSZ Antal 2001.400. 18 Lásd: pl. GRÁFIK Imre 1981b, 1985a. 74
