Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Kétvízközi homokszemek - Solymos Ede: Morzsák egy észak-bácskai néprajzkutató tarisznyájából
függ, mennyit dolgozott. A bőr kikészítésnél, a mosásnál használtuk. 30-40 db bőrt is raktunk egy kádba, szappangyökérrel a gyapjúfelületen minden darabot beszórtunk Árpaszem nagyságúra volt darálva. Kioldja a zsiradékot. (Budimácz Sándor 53 éves, szűcs, Baja, 1960. Adattár: 164-69.) A Sumár, ami szántó most, tölgyes volt, a többi meg akác, nyár. Voltak tisztások, ahol semmi sem volt, csak síkár, azt szedték meszelőnek meg gyökérkefének a falubeliek. A gyökerit szedték síkárkefének. Ahogy telepítették a szőlőket, kipusztult. (Börzsönyi János 75 éves, Nagybaracska, 1958, Adattár: 43-69.) Állattartás Voltak a szigetben szállások, nagy akó, gulya, ménes, az egész sziget legelő volt. Még 10 éves koromban az egész legelő volt. 1905-ben az utolsót is felosztották. Közös legelő volt, ki volt számítva, ki hány marhát járathatott rajta. A birtokosok közt szétosztották. Ki merre akart, arra hajtott. A fehér marhák a hó tetején feküdtek télen. Az erdőben is legeltettek akkor minden jószágot. (Bendekovics Mihály 63 éves, Dunaszekcső, 1952. Adattár: 115-69.) Öregapám sokszor emlegette, hogy itt még csak kaszáló volt, meg rét volt az egész határ. Jószág sok volt, volt két kilső gulya, egyikben a fejősök, másikban a borjúk. Elsőbb, mikor elkülönöztek az érsektől, egyik dűlőből elégítette ki a papot, jegyzőt, az volt a külső gulya tanyája. Csak kollát volt, faszöggel szögelve. A pásztorok nádgunyhóban tanyáztak. Télre behajtottak. Mindszent volt a beszámoló, miháncs zöldült a mező, hajtottak ki, nem vártak Szentgyörgy napig. (Tóth Illés 85 éves, Szeremle, 1960. Adattár: 16-69.) Budarakban ólakat csináltak, tavasszal kihajtották a disznókat, egyszer-kétszer megetették, aztán tudták, hol az óljuk, átjártak az erdőbe makkra, ősszel kövéren hajtották haza. Nem volt velük senki, minden disznp ismerte az ólját. A Budrák nagy legelő volt, 1.000 hold. Kiöntött a Duna, ha visszament a víz, kihajtották a disznókat. Csak levágni köllött, úgy meghíztak a makkon. Mangalica volt, még nem voltak ezek a humiféle disznók fiatal koromban. (Varga Simonná 65 éves, Hercegszántó, 1961. Adattár: 74-69.) Földművelés (és folklór) A mezőn 100 holdnyi föld a gazdagabbaké. 10-20 köröszt búzát termeltek, ki- gázoltatták lóval. Nálunk 17 kévét, túl a Dunán 13-at tesznek egy keresztbe, Bácskában 18-at. Egyet alulra, ez a tolvajkéve, arra borogatták a többit. (Tóth Illés 85 éves, Szeremle, 1960. Adattár: 16-69.) A gabonát a padláson tárolták, meg verem is volt, de nem volt már benne búza, amikor emlékszem, csak a verem volt meg. Nem messze innen egyszer beomlott. Majdnem minden ház előtt volt az utcán. Szántalpas hombár is volt a bunyevácok470