Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Kétvízközi homokszemek - Solymos Ede: Morzsák egy észak-bácskai néprajzkutató tarisznyájából
Bátmonostor A Számadóék megvették az alsó Nyolcadokat a gróftól, a fát kitermelték, a fa árából kifizették a földeket. Egy nyolcad 1400 öl föld. Egy lánc föld 800 öl. (Varga Pálné Vida Ilona 58 éves, Bátmonostor, 1952. Adattár: 21-69.) 1872-ben gr. Zichy Bódogtól megvette a község az uradalmat, a határ 3/4 részét. A legnagyobb része erdő volt. Az uradalom idejében még volt éjjel-nappal disznó a legelőn, a dédöregapám volt a számadó kanásza. Minden göbe után két malaccal számolt. A végin több volt neki, mint a grófnak. „Ha kanállal eszem az aranyat, amíg élek, akkor sem fogy el. Aki földet akar venni, adok pénzt, de nekem nem kell” — mondta mindig. Meghalt a felesége, másik asszonyt vett, az aztán elpucolta a pénzt. Több mint 100 bujtárja volt. Két olyan arabs lova, hogy csak úgy repültek. így lettünk mi is Számadók. Monostoron élt, de Hőgyészről származott. A másik asszony mindent eltékozolt, majdnem koldulásra került. Előbb elment az öccséhez, az még kiforgatta a maradékból, aztán kirúgta. Akkor került Bátára koldulni. Apám juhász volt, a hídon jött éppen át a szamárral, mikor találkoztak. Hát kend hová mén? — Megyek Bátára koldulni, mert Monostoron szégyenlem. Akkor apám magához vette, itt is halt meg. így maradt rajtunk a Számadó név. Minden disznó után két malaccal kellett számolnia, a többit el kellett volna pusztítani, de inkább eladták. így szerezte a vagyonát. Pár éve még meg volt a malacsütő villája, kettő is, olyan kétágú, cifrán berakott nyéllel. (Német „Számadó” István 67 éves, Bátmonostor, 1950. Adattár: 22-69.) Az erdőt kivágták és kezdték művelni. A falubeliek már akkor is kukoricán hizlaltak. Akkor még kicsi volt a falu. Az uradalomnak az óljai és csuvárháza4 ott volt, ahol most az iskolák, a templom előtt. A templomot a Grassalkovich építtetett, dicsekedett a feleségének, hogy milyen szép templomot építtetett. — Ez tíkól, most az még templom, de később tíkól, mert hová megy majd a nép? Kicsi is lett, most megint nagy. (Németh „Számadó” István 70 éves, Bátmonostor, 1952. Adattár: 21- 69.) A Pusztafalu dűlőn volt a törököknek a várjuk. Itt volt a törökök kikötője. Pusztafalunál volt egy templom is. Onnan hoztak egy kűkoporsót a templom elé.5 A régi falu ott volt a Pusztatemplom körül, de mindig elöntötte a víz, 120-130 esztendeje hurcolkodtak föl. (Vida István 87 éves, kovács, Bátmonostor, 1952. Adattár: 21-69.) Nagybaracska A környék mind kincstári volt, György pusztán kapott a község egy darabot, 1500 holdat, onnét jártak. Kisbaracska meg itt volt a falu alatt, valamikor ott volt a község. Valamikor minden kincstári volt, csak a község körül egy kevés nem. Mikor 4 Csőszháza. 5 Jelenleg a zombori múzeumban látható, a hajdani kolostor részben van feltárva. 466
