Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Kétvízközi homokszemek - Bereznai Zsuzsanna: Ongriets, Umgriets, Amgrias… Édes tészták, sütemények és egyéb édességek az alvöldi sváboknál (XX. század)
ják és szélrózsaszerűen behajtják, a közepén jól benyomkodják, hogy szét ne nyíljon. A megformázott süteményeket tepsibe teszik, s ezután jön a második kelesztés. Miután kisült, porcukorral megszórják. Egy másik változat szerint leveles kelt tésztát készítenek. Elkészítik a kelt hájas tésztát a fenti módon (egy óra kelesztés). Közben 15-20 dkg lisztet, 1 tojást és a hájból egy darabot összedolgoznak. Amikor a tészta megkelt és elnyújtották, akkor a külön összedolgozott tojásos-lisztes hájat rákenik a tésztára, majd összehajtják, pihentetik, és újból hajtogatják. Ezt a nyújtást, hajtogatást háromszor ismétlik meg, majd megformázzák, megtöltik, és tojással megkenik. Ezután már csak a sütés van hátra. Annakipfl (kelt kifli) Ezt a kelt tésztából készült süteményt már a XX. század elején is ismerték a hajósi sváb parasztasszonyok. 30 dkg zsírhoz adtak egy kis sót, majd egy egész tojással jól összekeverték. 2 dkg élesztőt felfuttattak egy kevés tejjel és cukorral. Majd az előbbi hozzávalókhoz adtak 90 dkg lisztet, s jól összedolgozták úgy, hogy ne legyen se túl kemény, se túl puha tészta. A gyúródeszkára kitett tésztára egy tálat borítottak, s egy órán át hagyták ott pihenni. Majd kinyújtották vékonyra és 8x8 cm-es négyzeteket vágtak ki belőle. Mákkal, dióval vagy mindkettővel meg szokták tölteni. A tésztát úgy kellett felhajtani, hogy az egyik sarkától kezdték el, s így sima lett a kifli tésztája. Előmelegített sütőben kisütötték. Nagyon sokáig kell sütni, hogy szép világos sárga legyen. Mire kisült, egy tálba vaníliás porcukrot készítettek, mert a kisütés után azonnal bele kell hempergetni a porcukorba, majd tálcára rakni. Torta (piskótatorta) A XX. század elején a piskótát csak a jómódú polgári családokban készítették. A jobb módú parasztság körében a ’30-as évek végén jött divatba, de szegényebb helyeken csak a század második felében vált általánossá.31 A piskótatorta neve Hajóson csak Torta, Nemesnádudvaron Tarta volt. Amikor divatba jött, a második világháború előtti években, akkor keresztelőkor mindenki tortát vitt. Hozzávalók: ahány tojás, annyi kanál cukor és liszt. Régen úgy készült, hogy a tojások sárgáját a cukorral habosra keverték, hozzáadják a tojás felvert habját. Ma vizet és étolajat is adnak hozzá, mert úgy puhább lesz. Forró sütőbe kell tenni, majd pár perc múlva alacsonyabb fokozatra véve igen hamar megsül. Régebben csak egyféle tölteléket készítettek: a tojás sárgáját cukorral kikeverték, majd kakaóporral ezt sűrűre főzték, majd vajjal kikeverték és jó sok darált diót tettek bele. Az is szokás volt Hajóson, hogy a piskótatortát bevonták cukorral felvert tojás- fehérje habjával, és a sparhelt mellett megszárították. A habot ekkor gőz fölött verték fel. 31 Móron a sváb borlevest Kwirzedli\eI, piskótatésztaszerü tésztával mártogatták. Az első nap csak szikkasztották, a második napon sütötték meg, a mintát fakockával nyomták rá. Ennek a speciális, hagyományos süteménynek az elkészítése igen nagy szakértelmet igényel. Aki ezt nem tudta elkészíteni, babapiskótával mártogatta az ünnepi borlevest. A Veszprém megyei hidegkúti svábok a lakodalmi borlevest kelt gyüszűtésztéval fogyasztották, a malacpecsenyét pedig piskótatésztával ették. (HIDEGKÚTI Mihály - HUDI József 1987. 99.) 439
