Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Kétvízközi homokszemek - Simon András: „Hát nem mese körte ez?” A Kieffer körte Halas gyümölcskultúrájában
Sándomét a gyümölcstermelés terén szerzett érdemeiért.28 A már többször hivatkozott Gyümölcskultúra szaklap pontos adatokat közöl Szathmáryné gazdaságáról: „Özv. Szathmáry Sándorné Pirtón 118 holdon termeszt Kiefer-körtét, ebből 38 hold szőlőben van, míg a többi tisztán gyümölcsös. Ezen 118 holdról elszállított 1930-ban 111 vagonnal, 1931-ben 85, 1932-ben 48, 1933-ban 117 vagonnal, vagononként 30- 40 mázsájával számítva és 30-40fillérrel kilónként. Tehát a múlt évben és 1930-ban csaknem annyi vagon termett, ahány hold a terület.”29 A halasi gyümölcsészet 1930-as évekbeli felvirágzása elsősorban a Kieffer körtének köszönhetően azért is volt fontos, mert Magyarország gyümölcsgazdálkodásában ez a periódus a trianoni elcsatolások és a gazdasági világválság utáni kiútkeresés időszaka. A korábbi termőtájak, a munkaerő-ellátottság és a kereskedelmi kapcsolatok széttörése e gazdasági ágazatban is az újjászervezés feladatát tette aktuálissá. Különösen nagy reményt fűztek az alföldi homok korábban is virágzó gyümölcskultúrájához. Ezt bizonyítja a következő idézet is: „Megindult a csonka Magyarország kertgazdasággá, gyümölcskertté alakítása. A munka megindult, és bár eddig csak a barackunk híres, — nem Európaszerte, mert ahhoz kevés az, amit eddig termeltünk, — de ha a tempó nem lassul, hanem fokozódik, akkor világhíres lehet a kiváló Kiefer körténk, Jonathán almánk, a magvaváló szilvánk és sok minden gyümölcsünk mellett a mi kiváló csemegeszőlőnk.”30 Az 1930-40-es években egyre sokasodnak a hírek a Kieffer körtéről. Egy a vármegyét bemutató általános munka a Kiskunhalas határában termelt főbb mező- gazdasági cikkek felsorolása után megjegyzi, hogy újabban az özvegy Szathmáry Sándomé-féle tömegszállításra alkalmas Kieffer körtét kezdik nagyban termelni.31 Kiskunhalas 1935. évi gyümölcsfaállományában az alma majd a kajszibarack után harmadik helyen szerepel mintegy 45 ezer fával a körte.32 Szembetűnő a növekedés, hiszen 1895-ben még csupán 12 777 körtefa állt a halasi határban33, zömmel a szőlőkben és a házikertekben. 1895 és 1935 között a körtetermesztés aránya országosan ugyan csökkent, ennek ellenére jelentősége növekedett, hiszen a korábbi ötödik helyről 1935-re a termesztett gyümölcsök sorában a negyedik helyre lépett elő.34 Országos szinten is a legkiemelkedőbb ezekben az évtizedekben a körtetermesztés terén Halas és környéke, éppen a Kieffer körtének köszönhetően. Adataink azt mutatják, hogy minden más gyümölcsnél nagyobb mértékben, több mint három és félszeresére ugrott a körtefák száma a két statisztika által kijelölt évtizedekben. Míg 1895-ben a hatodik helyen, addig 1935-ben — mint már utaltunk rá — a harmadik helyen állt a Halason termesztett gyümölcsfélék sorában. Vagy másképpen: 1895- ben a gyümölcsállomány 8 %-át tette ki a körte, 1935-ben ennek dupláját, vagyis 16 %-ot! 28 Polgármesteri jelentés kis-Kun Halas rendezett tanácsú város belállapotáról, közigazgatási, közgazdászat! viszonyairól és pénztári állásáról. Halas, 1932. 9. 29 Gyümölcskultúra I. évf. 5. sz. (1934. okt.) 7. J° Vadászat vagy gyümölcstermelés. Gyümölcskultúra I. évf. 7. sz. (1934. dec.) 1-2. 31 F. SZABÓ Géza (főszerk.) é.n. 17. 32 Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal 1937. 289. 33 Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal 1897. 311. 34 ELEK László 1966. 273-274. 422
