Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Kétvízközi homokszemek - Simon András: „Hát nem mese körte ez?” A Kieffer körte Halas gyümölcskultúrájában
összes körtefajta közt a legépebben megmarad, a gyümölcs bőre éretlen korában rendkívül erős, így az élősdiek (pl. az almamoly) nem tudnak kárt tenni benne, ennélfogva a termés nagyrészt féregmentes. Fája is, akár a diófa, ellenálló a kártevőkkel szemben. Kedveli a táperős talajt, ebben bőven terem, ám szépen megél a gyenge homokban is. A halasi nedves altalaj fölötti homokban kitűnő minőségben terem.23 A Duna-Tisza közi homokterület szőlő- és gyümölcsgazdálkodásának jellemző sajátossága, hogy a szőlősorok között gyümölcsfák díszlenek. E kétszintes vagy köztes gazdálkodási mód a Kieffer esetében is alkalmazható. Fája sudár, nem vet nagy árnyékot, tehát szőlőbe is kiválóan alkalmas. Ha csak gyümölcsösnek telepítik, a fák viszonylag közel ültethetők egymáshoz: 4 méteres tő- és 6 méteres sortávolságra rakva az éréskor a termés súlya alatt széthajtó ágak is elférnek egymás mellett. Igazán bőtermő években ágait akác támfákkal védik a lehasadás ellen.24 Elmarasztalást leginkább azért kapott, mert íze nem valami elsőrendű. A fajtát propagáló korabeli szakírók ezt a negatívumot is cáfolják. Féléretten valóban nem túl kellemes, a teljesen érett gyümölcs viszont pompás zamatú. ,/í kieffer körtének egyik tulajdonsága, hogy mikor sárgulni kezd, még nem érett és aki ekkor kóstolja meg, azzal tényleg el lehet hitetni, hogy nem jó körte, de éppen ez a tulajdonsága teszi alkalmassá arra, hogy a legtávolabbi külföldre is exportálható legyen. Mire odaér, élvezhető, de korántsem az, amivé ez a körte akkor válik, ha novemberig a fán maradhat. Ha ennél korábban érik be és a fán nem tartható, akkor a talaj száraz természetű és sovány. A tökéletes beérésig a fán hagyott kieffer ízét egyik csemegekörténk sem múlja fölül, de az ilyen beért sokáig nem tartható el. A kieffer nem kimondottan téli körte, csak késő őszi, de a féléretten, exportra alkalmas állapotban leszedett és meg nem ütődött körte karácsonyig eltartható. A teljesen beéretten leszedett csak napokig vagy legfeljebb két hétig, de akkor vajpuha, nem szállítható, felséges zamatú körte.”25 Ez utóbbi megállapítást e sorok írója saját tapasztalata alapján is alátámaszthatja. 2003 októberében a halasi határban járva volt lehetőségem néhány öreg Kieffer körtefa valóban hívogatóan sárga, érett, puha és zamatos gyümölcsét megízlelni. Medveczky Károly szomjúságcsillapító rumos ízét említi, pálinka és likőr készítésére egyaránt kiválónak tarja, aszalványát is első osztályúnak minősíti és a datolyához hasonlítja.26 Angliában igen nagy becsben tartják kompótnak, szép fehér és kemény húsa miatt.27 A Kieffer termesztése az 1930-as években valóban jelentős méreteket öltött a halasi határban és a gyümölcskereskedelemben is elsőrendűvé vált. 1932-ben a Du- na-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara elismerő oklevéllel tüntette ki özv. Szathmáry 23 Vö. A Kieffer körte. Gyümölcskultúra III. évf. 10. szám (1936. december) 6.; Jó-e a Kieffer körte? Gyümölcskultúra VI. évf. 1. szám (1939. február) 5.; A Kiffer körte talajigénye. Gyümölcskultúra VII. évf. 10. szám (1940. november) 6-7. 24 Vö. Medveczky Károly é.n.; A Kiffer körte talajigénye. Gyümölcskultúra VII. évf. 10. szám (1940. november) 6-7. 25 Jó-e a Kieffer körte? Gyümölcskultúra VI. évf. 1. szám (1939. február) 5. 26 MEDVECZKY Károly é.n. 27 Kiffer körte származása. Gyümölcskultúra III. évf. 7-8. szám (1936. szeptember-október) 7-8. 421
