Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Szőcsné Gazda Enikő: A sepsi református egyházmegye válási jegyzőkönyvei
Ugyanígy a részeges félj vagy feleség mellett a megélhetést lehetetlennek tartották a tanúk, mivel ezáltal a házasság egyik alapfeltétele, a közös vagyon megteremtése veszélyben volt. Egy aldobolyi vallomástevő így látta legalábbis ezt: ,.Együtt soha meg nem élhetnek, mert Rácz Pál egy részeges, pusztító ember, kivel életet tartani teljesen lehetetlenség. ”53 Érdemes megfigyelni, hogy bár a gazdai vagy gazdasszonyi teendők elhanyagolása semmiképpen sem számított a református egyház szerint válóoknak, a tanúk mégis mennyire kihangsúlyozták ezt a hibát... Magyarosi Gazda Anna válási okul az erőltetés következtében történt házasságkötést jelölte meg. Tanúi elmondták ugyan, hogy szülei erőltetése miatt ment férjhez, mégis arra a kérdésre, hogy megélhetnek-e együtt, egy 67 esztendős tanú ezt a választ adta: ,,Nem tudnának, mert a fejérnép igen jó dolgu volna, de a férfi hanyag, nem folytatja úgy a dolgot, mint kéne... ”54 Kóréh Rákhel keresetében a tanúk a hűtlen elhagyás vádját is a rossz gazdasággal támasztották alá: „Kérdezett férfiú egy mun- kátlan, semmire kellő dologtalan, nem élettartó, nem élnivaló. ”55 Amennyiben a következő válóokot, a szülők erőltetése miatt indított kereseteket elemezzük, kitűnik, hogy a 19. század végén a házassággal szembeni magatartás- formák változóban voltak. Az idősebb generáció a legtöbb esetben még úgy látta, hogy a szerelem nem föltétlenül szükségszerű egy házasság megkötésében. A szülők vagy nevelőszülők erőltették lánygyermeküket a férjhezmenetelre, a lányok tiltakoztak. Uzoni Dánér Juliannát nagynénje ezekkel a szavakkal próbálta meggyőzni: „ neked muszáj, hozzá kell menned Zajzon Györgyhöz, ő szeret, s te is szeresd meg, külömben itt nincs tovább helyed. ”56 Kese Annát azért erőltették Kovács Zsigához, mert „ott jó gazdaság van, s tisztességesen megélhettek. ”57 A Gazda Annával szembeni kényszer oka is a vagyon volt: „Menj hozzá Kóréh Zsigmondhoz, mert módosocska ember, s én is már beteges vagyok. ”58 * A fontosnak a legtöbb szülő azt tartotta, hogy „sorsához illő embert” találjon gyermekének. Míg az 50 év fölötti generáció úgy vélte, hogy a kényszerházasság is sikerülhet jól, a férjek megkedveltethetik magukat és így összeszokhatnak, a 30 évesek már tiltakoztak, és szükségesnek tartották a kölcsönös szimpátiát. „Éretlen gabonát aratni bajos, százszor vesse őket össze a törvény, s mégsem élhetnek meg”^-vállottá egy 30 esztendős asszony. „Nem tudnak meg élni, mert kérdeztető nő férjét nem szereti ”60 — áll egy másik tanúvallomásban. Josef Ehmer társadalomtörténész szerint a házasságkötéseket az iparosodás ki- teljesedésével, a kapitalizmus erősödésével egyre későbbi életkorokhoz lehet kötni, mivel a havi bérekből tengődő emberek a születések szabályozását elsősorban a házasságkötés késleltetésével valósították meg Európaszerte. Ehmer véleménye szerint a házasságkötési életkor Nyugat-Európában sokkal hamarabb meghosszabbodott, mint Közép-Európában, s keleti példákat az adatok foghíj assága miatt nem is 53 Aldobolyi Lédán Anna válókeresete aldobolyi Rácz Pál ellen, 1880. 54 Magyarosi Gazda Anna válókeresete magyarosi Kóréh Zsigmond ellen, 1882. 55 Nyéni Kóréh Rákhel válókeresete nyéni Jakab Martzi János ellen, 1881. 56 Uzoni Dánér Julianna válókeresete uzoni Zajzon György ellen, 1882. 37 Magyarosi Kese Anna válókeresete magyarosi Kovács Zsigmond ellen, 1886. 38 Magyarosi Gazda Anna válókeresete magyarosi Kóréh Zsigmond ellen, 1882. 39 Magyarosi Gazda Anna válókeresete magyarosi Kóréh Zsigmond ellen, 1882. 60 Uzoni Dánér Julianna válókeresete uzoni Zajzon György ellen, 1882. 373
