Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Szőcsné Gazda Enikő: A sepsi református egyházmegye válási jegyzőkönyvei
3. A kiilönvetés ideje alatt sem egyik, sem másik félnek a másikot rósz szóval, annál kevésbé tetlegesen bántalmazni szigorúan meg tiltatik, polgári hatóság utján leendő meg fenyittés terhe alatt, mi is a nem remélt esetben végre hajtás végett az illető külhatóságoknak ezennel hivatalos tisztelettel átiratik. A Sepsi ev. református, egyházmegye esperesi hivatalától Csiszár Gábor ev. református esperes. Kelt Egerpatakon 1888 évjunius hó 10-én.”2S Amennyiben gyermek is született a házasságból, a különvető levél a gyermek sorsára is kitért. Minden esetben az asszony gondviselése alatt hagyták a kiskorú gyermekeket, a gyermektartásra vonatkozó költségeket viszont a külhatóságok tárgyalták, nem tartozott az egyházi törvényszék „kompetenciájába”. A különvetés érvényességét vesztette, amennyiben a felperes nem idéztette meg a házassági törvényszékre az alperest, és amennyiben az elkövetkező törvényes lépéseket a házasság érvénytelenítése céljából nem tette meg. Erre a levélre csak abban az esetben nem volt szükség, amennyiben a házastársak már amúgy is különköltöztek. A különvető levéllel egy időben, szintén az esperes állította ki az idéző utasítást is, amelyre az esperes azt is rávezette, hogy kit nevez ki idéző biztosnak. Ennek szövegébe belefoglalták a jegyzők a vádat, a házassági törvényszék soron következő ülésének helyét és idejét. Az esperes a hivatal pecsétjével látta el az iratot. Az idéző utasítás az alperest megszólító hangnemben íródott: „Idéző utasítás Kovács Agnes angyalosi lakás önt, angyalosi Mátyás Andrást, mint tőle az esperesi hivatal által törvényesen különvetett hites férjét általunk törvényes kibocsáttatá- sunknál fogva, szokott dijjunk megadása mellett a törvényes mód és rend szerint idézteti a sepsi egyházmegyének folyó 1887 évi január 31-én délelőtt 10 órakor Sepsiszentgyörgyön tartandó házassági törvényszéki ülésére ily okon: Idéztető ezelőtt 17 évvel nőül menvén önhöz, ön ötét rágalmakkal, gyalázatos ráfogásokkal illette, kegyetlenül üldözte, verte, életét pisztolyai akarta eloltani, ezen kívül pusztító korhely és verekedő természetű, ugyan azért öntől elvállik. Tessék azért önnek az írt helyen és időben személyesen meg jelenni, mert akár megjelenik, akár nem, idéztető panaszos a maga keresetét ott elő terjeszti, s mind azt megteszi, amit a törvény és igazság az ily ügyekben rendel, óvást tévén költségről, fáradságról és minden óvás alá jöhetőkről,”28 29 A kézhez kapott iratra az idézők ráírták, hogy mikor és hol olvasták fel annak szövegét, és erre az alperes mit válaszolt. Az előzőkből láthattuk, hogy a különvető levél csak akkor volt érvényes, amennyiben a felperes válókeresetét tényleg elindította. A per első iratait Sepsiszentgyörgyön kellett beadnia, a házassági törvényszék székházában. Hogy melyik 28 Nagyajtai Molnár Anna válókeresete oltszemi Lunguj István ellen, 1888. 29 Angyalosi Kovács Ágnes válókeresete angyalosi Mátyás András ellen, 1887. 364
