Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Pál-Antal Sándor: Maros szék faluközösségei 1948 előt
rejű ügyek, természetesen, egyenesen a széki vicekirálybírókat vagy a viceszéket20 illették, de megtörtént az is, hogy oda csak fellebbezték azokat. A 17. századból ismerünk egy olyan szokást is, amikor a faluszékről a peres ügyet a szomszédos közönségek bírái elé vitték. Három szomszédos falu — Bálintfalva, Backamadaras és Nyárádszentlászló — 1617. április 12-én a közkertek ügyében úgy határozott, hogy az azzal kapcsolatos pereket egymás faluszékére fellebbezzék, éspedig az alább megszabott módon; „Azért az ki ebben az három falu kerti felől való végzésben pert indít, tehát köz helyen úgymint Bálintfalván, közbírónál indítsa. Az akinek nem tetszik az törvény, valamelyik félnek, Madarasra appellálhatnak az törvénylátókhoz, az kik akkor lesznek esküttek ahhoz az három falu törvényhez. És aki appellál, ha igazsága nem leszen [...], az appellálásért három veder boron marad. Ha Madarason sem tetszik az törvény valamelyik félnek, Szentlászlóra appellálhatnak; de oda is három veder borral appellálhatnak. Ha ott sem tetszik, onnét vissza appellálhatnak Bálintfalvára, az köz helyre; ott is három veder boron marad. De onnét — vagy tetszik, vagy nem — sohuva sem appel- lálhatja.”21 A falusbíró feladatait bírótársaival, az esküdtekkel, a polgárokkal, és a jegyzővel (nótárius) együtt látta el. A falugyűléseken választott szervek ők, és a falu elöljáróiként feladatuk az igazgatás mellett az igazságszolgáltatás volt. A faluközösség ügyeit intézték a falugyűlések közötti időszakokban, mégpedig azokat, amelyek a falu hatáskörükbe utalt. A bíró sokféle — igazságtevő, közigazgatási és végrehajtási — feladatot látott el. Végrehajtotta a falugyűlésen elhatározott „határ-felszabadítást”, felügyelt a „tilalmasokra”, a termés idejében való betakarítására és a tarló legeltetés számára való felszabadítására, megszervezte az éjjeli őrködést és egyéb teendőket. Összehívta a falugyűlést kisegítője, a polgár útján. Itt említjük meg, hogy a falus bírót védelmező első előírás az 1555. évi székely jogszabály gyűjteményben található. Ennek 48. cikkelye előírta, hogy: „Ha egy személy valamely bírónak tisztibe hág, három gyrán marad érette.”22 Kik közül való a falusbíró? Az 1562-es székely felkelés előtti időszakban a lófők sorából került ki bíró társaival együtt. A 17. század elején többnyire a szabad rendűek sorából. Az 1614. évi összeírás tanúsága szerint 30 Maros széki település közül, amelyekről adatokkal rendelkezünk, 26-ot igazgatott szabad székely, egyet gyalog puskás és hármat (Remeteszeg, Kisfalud, Malomfalva) pedig jobbágy.23 A jobbágyok csak ott jutottak szóhoz, ahol a település zömmel, vagy teljesen jobbágy összetételű volt. A lófők ezen tisztség viselésétől az 1562. évi székely felkelés következtében mentesültek, amikor a község fejedelmi jobbággyá süllyedt, őket pedig nemeseknek ismerték el. Közben, a 17. század második felére eltűnt a katonailag nem rangsorolt szabad székelyek rendje.24 Ezek főként lófők vagy gyalogok lettek, részben a jobbágyok 20 A „vicekirálybíró” a vármegyei „alispán” tisztjét látta el a székely székeknél. A „viceszék” pedig a vármegyei „partialis sedria”-nak felelt meg. 21 IMREH István 1983. 294. — A „gyra” vagy „gira”: büntetéspénz, rendszerint 50 dénár. 22 Corp. Stat. 1885.24. 23 IMREH István 1983. 57-58. 24 1601-ben Báthori Zsigmond visszaállítja a közsszékelyek szabadságát, akiket az 1562. évi székely felkelés után tettek fejedelmi jobbágyokká. Ok a felszabadított székelyek. 330
