Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Pál-Antal Sándor: Maros szék faluközösségei 1948 előt
birtokos nemesek) számára eltérő megítélés alá esett. Itt a nemesi kiváltságok és a földesúri hatalom joga érvényesült. A gyűlések közötti időszakban az igazgatási és bíráskodási teendőket az elöljárók látták el személyesen, vagy a faluszéken. A faluszéke kisebb ügyek törvénykezési alapfóruma volt. Tagjai a falus bíró és az esküdtek, akik a „falu képében” éltek a rájuk ruházott joggal. Ez az intézmény, amelyet az idők folyamán többféleképpen is neveztek — bíró széke, falu ítélőszéke, falu fóruma — (lat. forum pagense, forum pedaneum), hűtősök fóruma, a falu törvénye, a rendi társadalom legalsó fokú ítélkező, igazságtevő szerve volt. Dósa Elek Erdélyhoni jogtudománya c. müvében a faluszéket így határozta meg: „Elnöke a falusi bíró. Bírái a hűtősök, kik a falu gyűlése által választatnak. Előadója a falu jegyzője. Ezen szék bírósága alá tartoznak a falusi közembereknek egymás közti azon ügyei, melynek tárgya [...] egy magyar forintnál többre nem rúg.”16 A faluszék hatáskörét, a pereknek ottan történő elindítását a széki constitutiók és a faluk végzései szabályozzák. A falu rendszerint a kisebb értéket képviselő ügyekben határozhatott ítélő fórumként és büntetést kiszabó és végrehajtó szervként. E téren hozott legrégibb székelyföldi szabályozás 1564-ből ismert, amikor János Zsigmond választott király a háromszékiek panaszlevelére 1564. július 5-én válaszolva előírta, hogy a helységek bírái két forintig terjedő ügyekben szabadon ítélkezhetnek.17 Később — számos példa tanúsága szerint — a három forint értéket meg nem haladó perek képezték ténykedése főtárgyát, amelyekben jogerős ítéletet hozhatott. Maros szék 1610-1718 közötti végzései előírták, hogy: „A bírságlással szokott következni, hogy ha kit megbírságolnak és marháját vagy egyéb zálogját megkéreti törvényre, a falu előtt legyen elsőbben törvénye, úgy hogy a praetendens a törvények meghallgatására és leírására vegyen assessort a törvényben, és ha valamelyik félnek nem tetszik a deliberatum, appellálja a viceszékre.”18 Faluszéket általában hetente kellett tartani. Számtalan akadály miatt a rendszeres heti széktartás sokszor elmaradt. Úgy véljük, hogy évente átlag mintegy 20-25 faluszéki ülést tartottak egy-egy faluban. A communitás tagjai általában a falus bíró házánál ültek össze, vagy ha az alkalmasabbnak bizonyult, a jegyző lakásán. A 18. század végén már a faluházak is felbukkantak. Amint láttuk, a falugyűlés és a faluszéke között különbség van. A két intézményt azonban nem választják el szigorú szabályok. Feladatkörüket gyakran el sem különítették, mindkettő ítélkezett az erdőkben vagy a rétekben kártevők ügyében. A résztvevők sem mindig csak az esküdtek, sokszor a közdolgok iránt nagyobb felelősséget érzők gyűlése, azoké, akiket a jegyzőkönyv: „számosán öszve csoportoz- tak”-ként tüntet fel.19 A faluszék tág hatáskörrel rendelkezett, mivel ez az intézmény a mindennapi közösségi életet érintő legtöbb kérdés helyi igaztevő fóruma volt. A nagyobb horde16 DÓSA Elek 1861. 58. I7IMREH István 1983. 52. 18 Corp. Stat. 1885.64. 19 Corp. Stat. 1885.55. 329
