Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Népi vallásosság – Térben és időben - Limbacher Gábor: A Szent Anna ünnepi Palóc Búcsú történeti előzményei és kialakulása I. (Egyetemes kultusztörténeti vázlat)

Elementáris erejű Szent Anna anyaságának tisztelete az egykor igen népszerű „Krisztus atyafisága” imakönyv egyik dicséretében is:

„Dicsőül[t\ Szent Anna! Az Anyaság Ég, ‘s föld előtt benned nagy máltóság: lm' Te Szűz Máriának édes Anyja,

Lettél a ’ Krisztus öreg Anyja,

Ah! Szent Anna, áldott Anya."'9

Az anyaság és Jézus földi rokonsága nem tartozik a Megváltás-történet központi gondolatköréhez, az Újszövetség szerzői nem vagy csak marginálisan írnak róla. A négy kánoni evangélium, amelyek a Krisztusról szóló legszorosabb tanítást foglalják össze, egyaránt az apostoli hagyományt rögzítik. A szinoptikus evangéliumok keletkezésénél az apostolok környezetében voltak különleges elbeszélők, akik olyan formában mondták el evangéliumi emlékeiket, amelyek az ismétlődés által a rögzítődés felé haladtak. Később, főleg mikor szemtanúk már egyre kevesebben voltak, gondoskodtak a hagyománynak írásban való rögzítéséről. Szent János apostol evangéliuma egy-két évtizeddel később, de még szintén az első század második harmadában nyert írásos formát. Jellemző, hogy a Jézus gyermekkoráról szóló részt az első, arám nyelvű Máté evangélium még nem tartalmazta, csak akkor került lejegyzésre, amikor egy ismeretlen nevű szerkesztő részletesebben akarta hozni a már létező evangéliumot, és hozzáfűzte saját részletes értesüléseit is.20 A Mária születéséről, életéről szóló Jakab ősevangélium még tovább formálódott a szájhagyomány útján, és csak a II. század második felében került biblikus szövegkörnyezetbe ágyazott, tudatosan szerkesztett formában lejegyzésre. E mellett Szent Anna és szűz leánya élete a Máté apokrif evangéliumból (V. század) és a Mária születésének könyvé bői (VI. század) vált ismertté.21

Szent Anna kultikus tiszteletének, az apokrif evangéliumi dokumentáció mellett, már a II. századból nyoma van a nyugati egyházban.22 A IV. században Szent Annának Jeruzsálemben, a Bethesda-tó közelében álló házát, Szűz Mária szülőházát Szent Anna templommá alakították át. A templom búcsúnapja lett Szent Anna névünnepe, amely Jeruzsálemből Bizáncba is átkerült.23 A szent kultuszát I. Justinianus kelet-római császár tette általánossá a bizánci egyházban. 550-ben Konstantinápolyban templomot emeltetett tiszteletére, melynek felszentelését és búcsúnapját Szent Anna halálának időpontjához, július 25-éhez igazították.24

Szent Anna kultusza Mária tiszteletével összefüggésben alakult ki. Az efezusi zsinat (431) Máriát istenszülőnek ismerte el, és ezzel kezdetét vette az önálló és

Aki megváltott mindnyájunkat.”18

18 LENGYEL Ágnes - LIMBACHER Gábor 1997. 4L; Vő. ERDÉLYI Zsuzsanna 1976. 181-183.

19 KÓKAI Benedek 1853. 101.

20 A Biblia 1973. 1111-1113.

21 RIDOVICS Anna 2004.

22 DIÓS István - VICZIÁN János 1993. 292.

23 DIÓS István - VICZIÁN János 1993. 292.; BÁLINT Sándor 1977 II. 95.

24 RIDOVICS Anna 2004.

307