Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Népi vallásosság – Térben és időben - S. Lackovics Emőke: Bakonyi és Balaton-felvidéki közösségek zarándokai, búcsújárása

Azok közé a helyek közé tartozik Jásd, ahol a búcsúsok többségét a férfiak tették ki.60 Vonzáskörzete kis területű és szűkebb, jelentéktelen nagyságú tág vonzáskörzethez kapcsolódva, amely jellegzetességét napjainkig megőrizte.61 Elsősorban a környékről érkeztek ide, de jöttek Csatkáról is, sőt, a gyógyulás reményében többen más búcsújáró helyek mellett Jásdot is felkeresték. A jásdiak szerint a gyógyultak mankóit innen vitték át Csatkára, ami fiatalabb zarándokhely a jásdinál. A hagyomány szerint a Szentkút vizében erős bugyborékolást követően többször is megjelent Mária Jézussal, ami után a víz szivárvány színekké esett szét.62 A kegyhelyre látogatók Máriát mint betegek gyógyítóját emlegették, de ha szárazság pusztított, akkor is hozzá fordultak segítségért nemcsak a helybeliek, hanem a környező településekről, még Csatkáról is.63

A lokális zarándokhelyek között legkisebb Veszprém Csatár-hegy. Fr. Norip Hilárion vagy Hilárius remete élt itt, aki 1764-ben kapott engedélyt az itteni megtelepedésre. Azon ritka kivételek közé tartozott, aki nem volt ferences harmadrendi, hanem Remete Szent Antal regulájára tett fogadalmat. Csatár-hegyen Szent Kereszt tiszteletére 1767-ben kápolnát épített, amelynek fenntartásához jelentős mértékben járult hozzá Orsetti Péter márkói plébános.64 A kápolna a veszprémi Szent László plébániához tartozik, búcsú napja Szent Kereszt feltalálása. A kápolnában őrzik a Szent Kereszt egy kis darabját, amelyet a búcsú napján kitesznek és a hívek csókkal illethetik. A keresztre feszítés szegeinek másolatát is itt őrzik. A zarándoklatok 1767-ben indultak meg ide. 1804-ben meghalt a remete, akit a kápolnában temettek el. Ugyancsak remeteként élt itt Pribék István kanonok, aki a kápolnának 1888-ban XIII. Leó pápától búcsúkiváltságot szerzett. A búcsú napjának kivételével májusban és az azt követő öt hónapban minden első vasárnap búcsú nyerhető, más napokon az itt végzett ájtatosságért pedig majdnem búcsúval felérő az, hogy a penitenciából 300 teljes nap elengedhető.65 Itt könyörögtek a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, nem véletlen, hogy a környék német közösségeinek nagyon kedvelt zarándokhelye volt (Márkó, Fájsz). Főbúcsúja Szent Kereszt feltalálása, nagybúcsúja pedig Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén van. Csatár döntően lokális zarándokhely, vonzáskörzete csupán nyolc településre terjed ki (Veszprém Temető-hegy, Nemesvámos, Veszprém fájsz, Márkó, Bánd, Nagyvázsony, Vöröstó, Bamag), amelyek többségben német anyanyelvűek, de szórványosan távolabbról is érkeztek ide, így Veszprém megye távolabbi részéről (Tés), Zala és Somogy megyékből, sőt, Szlovéniából is. A két világháború között volt ez gyakori. Ilyenkor ezek a zarándokok Veszprémben a Temető-hegyen szálltak meg és másnap indultak Csatárra.66 A Balaton-felvidékről, elsősorban a Veszprémhez közeli településekről ugyancsak felkeresték a kegyhelyet. Ők Nemesvámos felől jöttek, Vámos Fajsszal együtt, de csatlakozott hozzájuk Hidegkút, Tótvázsony, Barnag és Vöröstó is. Veszprémen át érkeztek a kegyhelyre Csopakról, Balatonfliredről, de a megye keleti részéből is szoktak jönni, pl.

“ TÜSKÉS Gábor 1993. 229-231., 254., 271-272., 283.

61 TÜSKÉS Gábor 1993.331.

62 VAJKAI Aurél 1940.3.

63 VAJKAI Aurél 1940. 5.

M P. TAKÁCS J. Ince - PFEIFFER János 2001. 792-793.

65 BONTÓ Józsefné 1995.24-27.

66 BONTÓ Józsefné 1995. 37.

269