Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Népi vallásosság – Térben és időben - S. Lackovics Emőke: Bakonyi és Balaton-felvidéki közösségek zarándokai, búcsújárása

szentkút vizéért jöttek Bakonybélbe, a betegek gyógyulni, az egészségesek pedig a betegség távoltartásának reményével. A pénzeskútiak a 19. században még szombatonként is eljöttek a szentkút vizébe megmártózni (elképzelhető, hogy ebben a 18. századi szombati Szűz Mária ünnep megtartása maradhatott fenn), egészségesek, betegek egyaránt. A helybéliek minden Mária ünnepen, májusban és nyári vasárnapokon egyaránt kimentek a szentkúthoz a búcsú napján kívül, még a 20. században is, de felkeresték nagycsütörtök este, valamint nagypénteken.55

Bár népszerűbb kegyhely volt Jásd, népszerűsége Csatka árnyékában bizonyos mértékig visszaesett. A két kegyhely között még a két világháború közötti időben is vetélkedés folyt. Jásd ugyancsak bencés alapítású (1164, Szent György Apátság), de kegyhellyé válásában a hagyomány szerint egy remetének volt szerepe. Bakonybéllel megegyezően, itt sem kegyszobor vagy kegykép köré szerveződött a kegyhely, hanem a gyógyító erejű vízzel rendelkező kút vált szentkúttá és lett a zarándokhely létre hívója. A Szentkút a falutól délre található, és egy 1845-ből származó kanonika vizitációs adat szerint már akkor 600 esztendősnél régebbinek tartották. Kegyhellyé válásának időpontja ugyan ismeretlen, viszont a víz gyógyító, csodatévő hatásáról a 18. század óta léteznek feljegyzések. A legenda szerint az itt vezeklő Jásdi Péter álomlátása nyomán, Szűz Mária útmutatásával kezdett a víz feltörésének reményében ásni, majd a gödörbe eső Mária-érem nyomán fakadt fel a víz, amely felfakadásától kezdve sántákat, bénákat, némákat gyógyított meg.56 A török hódoltság után Jásdot alkalomszerűen ferencesek pásztorolták, 1729-ben csatolták a súri plébániához, 1780-tól pedig saját plébánost kapott. A Szentkutat Keltsovits Márton plébános 1825-ben átépíttette, fa szerkezetének megrongálódása miatt 1934-ben kőből és betonból újraépítették Faller Jenő tervei szerint. A Szentkút mellett a hagyomány szerint először csupán egy képes fa állott Mária képével, amit azután fakápolnával váltottak ki, amit 1800-ban már javítottak. Utóbbit az 1814. évi kanonika vizitáció is említi, amelynek helyére 1836—37-ben gr. Zichy István segítségével új, kőkápolnát emeltek és 1837-ben a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelték. A kápolna mellé 1816-ban állították a kőkeresztet.57 1 968-ban ismét történt egy újjáépítés, tereprendezés és ezt követően a szentkúti vízből biztosították egyházi hozzájárulással Tés vízellátását.58 A kápolnában látható szobor az álló Boldogasszonyt jeleníti meg, jobb karján a gyermek Jézussal. A valószínűleg a 18. századi festett, faszobor koronát visel és öltöztethető. A kegyhely főbúcsúját Szűz Mária neve napján, szeptember 12-én, ill. az azt követő vasárnap, a tavaszi nagybúcsúját pedig Világ Királynője ünnepén, május 31 -ét követő vasárnap tartják.

Rómer Flóris búcsúiról hírneves vidéknek írja le, ahová ezerszám gyűlnek ösz- sze a környék főleg német ajkú zarándokai.59 Döntően belső bajokkal, bizonyos testrészek betegségeivel, gyógyíthatatlan testi sérüléssel és lelki gondokkal küszködök keresték fel a kegyhelyet már a 18. század óta. Főleg kéréssel érkeztek ide a vegyes összetételű, de paraszti túlsúlyú zarándokcsoportok, meghallgatást remélve.

55 Vö. SZEKRÉNYES Zita 2003. 16-18., 20., 21., 24.

56 FALLER Jenő 1934. 39-41.; TREMMEL Lőrinc 1987-88. 4-5.

57 FALLER Jenő 1934. 42^14.

58 SZENTHELYI MOLNÁR István - MAUKS Márta 1988. 75.

59 RÓMER Flóris 1860. 130-131.

268