Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Néprajzi csoportok – Történeti tájak - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun tőkeföld és használata
Az 1720-as évektől a XVIII. század végéig a Hármaskerület népessége ötszörösére növekedett.18 A török pusztítást átélt helységek és az új telepítésű községek határhasználata eltért egymástól. A kontinuus településeken határközösségben nyomásos földművelést folytattak. Egy-egy határrészen azonban már a XVIII. században megjelent a tanya és a tanyás gazdálkodás, de nem válhatott általánossá, hiszen, „a nyomáskényszer kizárja a tanyát, a tanya pedig kizárja a nyomáskényszert.”19 Az újra népesült falvakban a gazdálkodás olyan egyéni birtokokra tagolt földön indult meg, amelyekre nem vonatkozott a határközösség nyomáskényszere. Ezeken a településeken a redempció után szinte azonnal kifejlődött a tanyás gazdálkodás. A kétféle gazdálkodási mód közötti választást a redempció utáni földkiosztás hosszútávra eldöntötte. Félegyháza a török megszállás ideje alatt elpusztult, majd 1743-ban újratelepítették. 1745-ben alig megszilárdult falu volt, mégis összesen 58.000 kh földet váltottak, amiből 17.829 kh 848 négyszögölt osztottak ki tőkeföldnek. Az 1772-es Liber Fundiba 319 földtulajdonos 427 parcelláját jegyezték be. Félegyháza három pusztája közül egyedül a falutól távolabbi Csólyost hagyták meg teljes egészében osztatlan tulajdonban legelőnek, Galambost teljesen felosztották, Ferencszállásnak pedig csaknem negyedrészét szakították le tőkeföld részére20 21. A földtulajdon táblák szerinti tagozódása 1772-ben2' Szántóföldi gazdálkodás a tőkeföldön Egy táblában 247 Egy táblában + Galamboson 48 Több határrészben 6 Ugyanabban a határrészben, több táblában 13 Ugyanabban a határrészben, több táblában + Galamboson 5 Összes földtulajdonos száma 319 A táblázatból látható, hogy 72 földtulajdonosnak több parcellában mérték ki a földet. Közülük ki kell venni azokat, akiknek a második táblájuk Galamboson volt, mert annak felét 1758-ban váltották meg, s csak ezt követően oszthatták fel. A galambosi parcellák nélkül már csak 24 földtulajdonos maradt, aki nem egy tagban kapta meg a birtokát. Félegyházáéhoz hasonló volt a szintén 1743-ban benépesült Majsa földkiosztása. Népességük szabadfoglalásos földhasználata a redempcióig nem alakíthatott ki határközösséghez kötött művelési rendszert. A redempció után a természeti környezet és az örökölt hagyomány sem gátolta a legracionálisabb földkiosztás végrehajtását, s a tanyás gazdálkodás kialakulását. 18 MEZŐSI Károly 1934. 19 BÁRTH János 1996. 107-108. 20 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2000. 21 BKML Kf. It. Liber Fundi 1772. 187
